|
|
 1962 januárjában, amikor még teljes erejével tombolt a hidegháború – már túl vagyunk a berlini fal felépítésén, de még előttünk a kubai rakétaválság – a világ országainak többsége megelégelte az atomhatalmak zsákutcában lévő genfi leszerelési tárgyalásait, és világossá tette: nem kér az atomháború rémálmából. Ennek első megnyilvánulása volt, hogy az ENSZ közgyűlése 71-20 arányban olyan határozatot fogadott el, amely felszólította az összes atomfegyverrel rendelkező államot: haladéktalanul és tartósan állítsák le nukleáris kísérleteiket. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió – a világ akkori atomhatalmai – a határozat ellen szavaztak, egyben kijelentették: nem tekintik azt magukra érvényesnek. (Aiolus News)
 Az MSZP nem támogatja a Paksi Atomerőmű bővítését – üzente lapunknak Mesterházy Attila szocialista pártelnök egy korábbi cikkünk kapcsán. Ez jelentős fordulat, az elmúlt húsz évben ugyanis a szocialisták a leghívebb támogatóknak számítottak.
Nem értem miért emlegetnek bővítést amikor csak minőségi cseréről van szó. A lebontandó 4 db, összesen 2 ezer megawattos blokk helyett építenek 2 db egyenként 1 ezer megawattos blokkot. Egyenlőre ezeknek készítik elő a helyet Pakson, semmi többnek.
Ezzel a cserével kapunk plusz 40 év időt arra, hogy az erőműveinket átépítsük gazdaságosabb, zöldebb üzemre. (Aiolus News)
 Nem lát esélyt arra az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó szakértője, hogy tízmilliárd euróból két új blokk épüljön a paksi atomerőműben.
Szerinte már a beruházás bejelentését sem vennék komolyan a nemzetközi piacon, itthon pedig nincs ennyi pénz. Perger András szerint túltermelés lenne áramból, ha mégis beindulna a Paks II, ráadásul "az atomenergia már döglődő technológia, amely gazdaságossági szempontból már nem lesz jobb", szemben például a napenergiával. (Aiolus News)
 Egyre csökken az atomenergia ázsiója, még azokban az országban is, amelyekben jelenleg felhasználják. Ez derül ki a BBC-nek abból a felméréséből, amelyet 23 olyan országban készítettek, ahol működnek atomreaktorok. (Magyarország nem került bele a körképbe.)
A közvélemény-kutatás megállapította, hogy a megkérdezetteknek mindössze 22 százaléka tekinti a nukleáris erőt „viszonylag biztonságos és jelentős energiaforrásnak”. Ezzel szemben 71 % ellenzi új atomerőművek építését, és egyre nagyobb bennük a bizalom a tiszta energiák, valamint az olyan rendszerek iránt, amelyek lehetővé teszik az energia-takarékosságot. Meggyőződésük továbbá, hogy a megújuló források 20 éven belül csaknem teljesen felválthatják a szenet és az atomot. Bár 39% még elfogadja, hogy használják a működő atomreaktorokat, 30% azonnal bezáratná őket. (Aiolus News)
 Anselm Kiefer német festő-szobrász bejelentette, hogy meg szeretné vásárolni a Mülheim-Kärlich-i atomerőművet, amelynek építését Coblenztől nem messze 1986-ban fejezték be, de végleg bezárták a kilencvenes évek végén, biztonsági okokból. A szakvélemények szerint, ugyanis, megtervezésénél alulértékelték a földrengések okozta veszélyeket.
A provokatív műveiről ismert művésznek nem ez az első szokatlan lépése. Megvásárolta már a kölni dómot fedő lemezeket is, hogy hatalmas ólomkönyveket alkosson belőlük, amelyeknek lapjai között, mint mondta, „a jövő van eltemetve”.
Nem egészen világos, hogy az atomerővel mihez akar kezdeni. Annyit azonban elárult egy német lapnak, hogy fantasztikus építménynek tartja és ezt szánja saját Pantheonjának. (Aiolus News) |
|
|