Atomenergia
Ismét elhalasztották a finn EPR-reaktor beindításátIsmét elhalasztották a finn EPR-reaktor beindítását

Újabb hat hónappal elhalasztották az Areva francia és a Siemens német cég által épített finnországi EPR-reaktor beindítását, ezzel immár 4 évet késnek az eredeti tervhez képest.Az Areva közleménye szerint csak 2012 végén várható, hogy a finnországi atomreaktort beindítsák. Az olkiluotói finn nukleáris erőmű harmadik reaktorát 2005 szeptemberében kezdték építeni, és az eredeti elképzelése szerint 2009. áprilisára be kellett volna a munkálatoknak fejeződnie. Eddig azonban legalább négyszer halasztották el a befejezést. Legutóbb az Areva és a Siemens, finn partnerével, a Teollisuuden Voima Oy-jal (TVO) egyetemben 2012. közepére ígérte a beindítást. A mostani terv a finn cég szerint azt jeleni, hogy 2013 előtt semmiképpen sem szolgáltathat a reaktor energiát, mivel több hónapos tesztüzemre is szükség lesz az „éles” üzemmód előtt.


  • Nem rákveszélyesek a spanyol nukleáris erőművek

    Nem fenyegeti jobban rákbetegség azokat a spanyol polgárokat, akik az ország egyik atomerőművének közelében élnek, mint a másutt élőket – állapította meg a madridi III. Károly Egészségügyi Intézet nukleáris biztonsági intézetének (CSN) tanulmánya, amelyet még 2005-ben rendelt meg a spanyol parlament.A felmérésben több mint ezer település nyolcezer lakosa vett részt és az egészségügyi adatokat egészen 1973-ig vezették vissza. Ebből kiderült, hogy a spanyolországi nukleáris erőművek által kibocsátott sugárzások nem olyan mértékűek, hogy azok növelték volna a körzetükben az ezzel összefüggésbe hozható daganatos megbetegedéseket. Mint Juan Carlos Lentijo a CSN műszaki igazgatója az El País című madridi lapnak hangsúlyozta, „független” jelentés született, célja „nem a nukleáris energia biztonságosságának garantálása volt, hanem annak bizonyítása, hogy a spanyol szabályozási és ellenőrzési modell jól működik.”


  • Ágyúval verébre, atombombával szivárgó olajkútra

    A kissé bizarr, de működőképes orosz eljárást a „békés célú” földalatti atomrobbantást már némi sikerrel alkalmazták pl. máshogyan nehezen megfékezhető gázkitörések elfojtására a volt Szovjetunióban. Az ötletet most újra elővették, így az orosz szakemberek egyik javaslata szerint egy megfelelő atombombával lehetne a nemrégiben elsüllyedt olaj-fúrótorony által okozott szennyezésnek végetvetni. Bővebben, kattintson a képre!


  • Új irányÚj irányAz iráni uránkészlet hetven százalékát, 1,2 tonna 3,5 százalékra dúsított uránt Törökországba szállítják és Irán lemond a további urándúsításról, aminek fejében az átadott mennyiség egytizedének megfelelő mennyiségű, de 20 százalékra dúsított urán kap vissza. A cserét felügyeli majd a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. A brazil elnök jelenlétében aláírt megállapodás a remények szerint enyhíti a kialakult és sokáig elhúzódott nemzetközi feszültséget. A korábbi javaslatokat Irán nem fogadta el, de most az Iszlám országhoz minden szempontból közelebb álló török célállomás végleges megoldást jelenthet.
  • Nyitottabbak vagyunk az atomenergiáraNyitottabbak vagyunk az atomenergiáraEgy nemrégiben történt véleménymérés szerint az európai nemzetek közül a Magyarok a legelfogadóbbak az atomenergia tekintetében. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének szabályozását szigorítani kellene. A megkérdezettek nagy százalékban egyetértenek abban is, hogy az atomenergia segít az energiafüggőség mérséklésében és a klímavédelem növelésében. Magyarországon azonban a jelek szerint kevesebben vannak akik félnek az atomerőmű okozta veszélyektől, mint más európai országokban. Az uniós tagállamok közel fele rendelkezik atomerőművel.
  • Már 24 év telt el a baleset óta, de még midig veszélyt jelentMár 24 év telt el a baleset óta, de még midig veszélyt jelentA csernobili atomerőműnél bekövetkezett reaktorrobbanás a közvetlen áldozatai mellett több tízezer közvetetten, de a balesettel összefüggésbe hozható áldozatot szedett vagy szed a mai napig is. Jelenleg egy betonszarkofág szigeteli el a környezetet a radioaktív szennyezőtől, de a szarkofág már nincs jó állapotban, javításra szorulna. A felújítás elhúzódott és az építmény alatt újabb veszély leselkedhet Európára. Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország számára máig hatalmas költségeket jelentenek a baleset közvetett hatásai.
  • Feszítik a húrt IránbanFeszítik a húrt IránbanÚjabb két urándúsítót épít Irán. Már eddig is sok bírálat érte az arab országot, mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, mind Izrael szankciókat helyezett kilátásba, de látszólag Iránt nem lehet megfélemlíteni. Tavaly egy eltitkolt urándúsító leleplezésével kezdődött a konfliktus, amely egy álcázott erdős, hegyes területen épült meg titokban. A nemzetközi szervezetek attól tartanak, hogy Irán a 20 százalékra dúsított uránt nem az állítólagos békés céllal, hanem fegyvergyártáshoz használná fel. Egyes becslések szerint a jelenleg is működő natanzi dúsító gyár ötvenezer centrifugával is rendelkezhet. Annak ellenére, hogy Izrael már fegyveres beavatkozással is fenyegetőzik, az iráni elnök további tíz dúsító üzem felépítésének tervét jelentette be.
  • Új üzemanyagot kapÚj üzemanyagot kapA TVEL nukleáris üzemanyagokat gyártó orosz cég szállítja a paksi atomerőmű számára az új generációs fűtőanyagot az urán-gadolínium nevű anyaggal töltött kazettákat a 2008. évben kötött szerződés szerint. A korábbi fűtőanyag szállítási megállapodást 1999-ben kötötték, ami az erőmű élettartama alatt biztosítja az ellátást. Az egyik blokkban már az új hasadóanyag dolgozik, amely annak teljesítményét növeli és takarékosabban lehet vele működtetni a reaktort. A jövőben építendő új atomerőműi blokkok ellátásában is szerepe lehet a TVEL-nek, ami az orosz Rosatom állami cég „leánya”.
  • Bill legújabb vállalkozása
  • Mohi atomerőmű bővítés, újabb két reaktor, újabb 3 milliárd Euró, újabb 2000 munkahely
  • Uránt tessék!