|
|
 Kyoto korszaka sikertelenül ért véget. A 191 ország által ratifikált jegyzőkönyvnek az lett volna a feladata, hogy megsokszorozza azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek korlátozniuk kellene Földünk túlmelegedését. Az ENSZ és a washingtoni World Resources Institute jelentése megállapítja, hogy az üvegházhatás tovább növekszik és a jövőbeni csökkentésére vállalt kötelezettségek egészében kisebbek voltak annál, mint amelyet a tudomány szükségesnek ítélt. Mindenekelőtt a pénzügyi világválság blokkolta, sőt visszavetette a káros kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket: senki sem hajlandó több kötelezettséget vállalni, mivel túlságosan sokba kerül. (Aiolus News)
Az elmúlt évtizedekben növekvő intenzitással zsákmányoltuk ki bolygónk természeti kincseit, és csekély az esélye annak, hogy ez a folyamat a jövőben megállna. Egy átlagos földlakó mintegy 40 százalékkal használ többet környezetének erőforrásaiból, mint amennyit az újratermelni képes. Ökológiai matek, amelyből jelenleg bukásra állunk. Volt idő, amikor úgy tűnt, bolygónk természeti kincsei és tartalékai kimeríthetetlenek. Az elmúlt évszázadban azonban a világ népessége megnégyszereződött, míg energiafelhasználása közel tízszeresére nőtt. (Aiolus News)
A Temze-torkolat árapályának kihasználása, valamint egy árvízvédelmi rendszer létrehozása áll a középpontjában annak a nagyszabású infrastrukturális tervnek, amelyet a híres angol építész, Norman Foster álmodott meg London körzete légi, vasúti és tengeri közlekedési rendszerének átalakítására.
Az 50 milliárd fontos (58 milliárd euró) költségvetésű, 10-15 évre szóló tervben szerepel egy évente 150 millió utas forgalmával számoló nemzetközi repülőtér, egy vasútállomás a repülőtéri terminál alatt, ahonnan naponta 300 ezer utast szállítanak nagysebességű vonattal Londonba és Nagy-Britannia legnagyobb városaiba, továbbá egy kikötő és közúti körgyűrű. Tervbe vették egy 5 kilométer hosszú és 500 méter széles gát felépítését is, amely egyrészt mederben tartaná a Temze áradásait, és ezzel egy időben optimalizálná egy olyan erőmű elektromos áramtermelését, amely a folyó torkolatának árapály-mozgását aknázná ki. Az 5 milliárd fontra (5,8 milliárd euró) tervezett erőmű 76 000 család teljes elektromos áramszükségletét lenne képes fedezni. (Aiolus News)
Tizenhat év a budapesti tömegközlekedésben használt buszok átlagéletkora. A folyamatos műszaki hibákkal küzdő flotta cseréje 60 milliárdba kerülne, új buszokra nincs pénz, így marad a használt és a füst. Szmogriadó idején is.
A körülöttünk áramló tömeg értetlenkedik a szmogriadó kellős közepén is ráérős sofőr láttán. Egyszer csak zöld zakós kolléga lép mellénk, így már hárman ácsorgunk a lerobbant Ikarus előtt, a Batthyány tér olajtócsákkal vastagon borított flaszterén. Az idősebb sofőr, nevét nem akarja elárulni, de neki is van pár perce a következő indulásig, így magától kezdi sorolni az új, mégis sokszor átkozott Volvo B7R szóló busszal szerzett tapasztalatait. Ez a típus a BKV egyik alvállalkozójánál, a VT Transman Kft-nél jellemző, ennél a cégnél dolgozik a zöld zakós úr is. A Volvók sokkal rosszabbak, mint a régi magyar buszok, ezt így írja le, magyarázza lendületesen, és mivel többször is megismétli mennyibe kerül az egyes alkatrészek, például a nagynyomású adagolórendszer javítása, valahogy hinni kezdek neki.
L.A. BKV sofőr, fél tizenegyekor egy utolsó, igazán mély slukk után a buszmegálló táblára szerelt szemetesbe pöccinti cigarettáját, majd megnyugtat, ráérünk. Legalább húsz perc, míg megérkeznek a vonalszerelők, hogy megpróbálják beindítani kamaszkorú, millió kilométernél is többet futott Ikarus 415-öst, amely már megint lerobbant.
A buszok műszaki hibáin már senki nem lepődik meg a cégnél, mondja nevetve, majd hozzáteszi, ő még nagyon szerencsésnek érezheti magát, hiszen mindig ugyanazzal a busszal dolgozik. A műszaki hibák történetét általában kollégáitól hallja, akik közül többen, naponta többször is kénytelenek szerelőt hívni.
A vén Ik260-as, a csuklós 280-as és az újabb, de szintén ősöreg 415-ös városi buszok egyszerűek, újkorukban biztos jók is voltak, de manapság alig találkozni olyan példánnyal, amely nem futott még jelentősen túl a tervezett élettartamán. Ezen már a motorcserék és egyéb felújítások sem segítenek. A fémek fáradnak, néha az alváz is eltörik, minden rettentően rohad, folytatja. A bkv sofőr szerint persze az egész hozzáállás kérdése. A legjobb, ha ilyenkor az ember arra gondol, úgysem tud semmit csinálni, az legalább az idegrohamtól megmenti. (Aiolus News)
A briteknek az egészségügyi következmények miatt évi 8-20 milliárd dollárjába kerül a rossz levegő, ami a várható életkort is évekkel lerövidítheti, derül ki a parlament környezetvédelmi ellenőrző bizottságának (Environmental Audit Committee, EAC) frissen közzétett jelentéséből.
A bizottság szerint a szálló por mennyisége például néhány évvel ezelőtt még hat brit helységben haladta meg az európai uniós normákat; most ugyan csak Londonban, de ott kétségbe ejtő mértékben. Az EU-szabályozás értelmében szálló porra vonatkozó egészségügyi határértékeket évente harmincöt napon lehetne túllépni, de ezt a kvótát az angol főváros idén már áprilisban elérte. (Aiolus News)
Elért a „zöld fordulat” kettőt a világ leghíresebb műemlékei közül: a párizsi Eiffel-tornyot és a londoni Tower-hidat. A francia főváros „Öreg Hölgyét” melynek első emeletét a következő két évben átépítik, amelyben fontos szerepet kap a környezetszennyezés csökkentése. Napelemekkel, szélturbinákkal, esőgyűjtő rendszerrel, LED-lámpás világítással kívánják 30 %-kal javítani a milliók által látogatott, és a különböző jeles eseményekkor központi látványként szereplő Eiffel-torony energiafelhasználását. Az átalakítás 25 millió euróba kerül. (Aiolus News)
Az évtizedek óta tartó belháború ellenére a Kongói Demokratikus Köztársaságnak minden esélye megvan arra, hogy a fenntartható fejlődés útjára lépjen. Mint azt az ENSZ környezetvédelmi programjának illetékesei és az ország szaktárcája megállapította, Kongónak nagyszerűek a természetes adottságai: az afrikai erdők és földrész vízkészletének felével rendelkezik, továbbá több trillió dollárra értékelhetők ásványi kincsei. Ugyanakkor riasztó tendenciák is napvilágra kerültek, például az erdőirtás mértéke (a válság csúcspontján naponta 89 hektár erdő pusztult el, jelenleg 190 fafajta helyzetét értékelték kritikusan veszélyeztetettnek), a nehézfémek általi talajszennyezés, továbbá az akut vízválság: mintegy 51 millió kongói nem jut megfelelő ivóvízhez! (Aiolus News)
Holnaptól tisztábbak lesznek a spanyol egek. A madridi kormány megállapodást írt alá a magánszektorral, hogy segítsék elő biokerozin gyártását és felhasználását a belföldi légi járatoknál. A megállapodás 13 repülő- és energetikai céget érint, köztük az Airbust, az Iberiát, a Tecnaliát és a Tecnología y Biomasa Sosteniblét. Ezzel igazi „értékláncolatot” hoznak létre, mert egyfelől megerősítik gazdaságilag valamennyi résztvevő céget, másrészt pedig segítik az országot energia-felhasználása sokszínűségének kialakításában. (Aiolus News) |
Az amerikai energiaügyi minisztérium nyilvánosságra hozta egy programjának részeredményeit, amelyet azért indított el, hogy megtudja, miként módosulnak azoknak a fogyasztóknak az energiafelhasználási szokásai, akik az intelligens mérőkkel valós időben ismerhetik meg, mennyit fogyasztanak. A Center Point Energy Houston Electric 800 fogyasztó szokásváltozását vizsgálta és az adatok azt mutatják, hogy jelentős módosulás következett be, amellyel az érintettek sok energiát takarítottak meg. (Aiolus News)
|
|