Fenntartható fejlődés
Egy Föld már nem elégEgy Föld már nem elég

Az elmúlt évtizedekben növekvő intenzitással zsákmányoltuk ki bolygónk természeti kincseit, és csekély az esélye annak, hogy ez a folyamat a jövőben megállna. Egy átlagos földlakó mintegy 40 százalékkal használ többet környezetének erőforrásaiból, mint amennyit az újratermelni képes. Ökológiai matek, amelyből jelenleg bukásra állunk. Volt idő, amikor úgy tűnt, bolygónk természeti kincsei és tartalékai kimeríthetetlenek. Az elmúlt évszázadban azonban a világ népessége megnégyszereződött, míg energiafelhasználása közel tízszeresére nőtt. (Aiolus News)


  • Búcsú a katedrának?

    Mostantól a Stanford-i egyetemen a Mesterséges Intelligencia óra csak on-line folyik: 175 nemzet 1400 beiratkozott. Ki sem kell mozdulni hazulról ahhoz, hogy részt vegyen az órákon, vagy a házi feladatot elkészítse. Sohasem láttak ennyi diákot egyetlen osztályban, mint, akik részt vettek a Stanford-i egyetem régen várt Bevezetés a mesterséges intelligenciába kurzus megnyitásán. Több mint 140 ezren jöttek és a világ minden tájáról. (Aiolus News)


  • Hogyan védekezzünk a szmog ellen?

    Olasz specialisták összeállítottak egy listát arról, hogy miként lehet védekezni a városlakókat sújtó szmog ellen.Hogy fehéren-feketén kiderüljön, mi történik szmog idején a szervezetünkben, létrehozták a Tosca programot, amelynek keretében három évig végeztek vizsgálatokat a szennyezésnek, különösen az úgynevezett „finom poroknak” az egészségünkre gyakorolt hatásáról. A vizsgálatok kimutatták, hogy krónikus gyulladást okozhatnak a tüdőben, de problémákat jelenthetnek más területeken is. (Aiolus News)


  • A Temze-torkolat árapálya a londoni közlekedés szolgálatábanA Temze-torkolat árapálya a londoni közlekedés szolgálatábanA Temze-torkolat árapályának kihasználása, valamint egy árvízvédelmi rendszer létrehozása áll a középpontjában annak a nagyszabású infrastrukturális tervnek, amelyet a híres angol építész, Norman Foster álmodott meg London körzete légi, vasúti és tengeri közlekedési rendszerének átalakítására.Az 50 milliárd fontos (58 milliárd euró) költségvetésű, 10-15 évre szóló tervben szerepel egy évente 150 millió utas forgalmával számoló nemzetközi repülőtér, egy vasútállomás a repülőtéri terminál alatt, ahonnan naponta 300 ezer utast szállítanak nagysebességű vonattal Londonba és Nagy-Britannia legnagyobb városaiba, továbbá egy kikötő és közúti körgyűrű. Tervbe vették egy 5 kilométer hosszú és 500 méter széles gát felépítését is, amely egyrészt mederben tartaná a Temze áradásait, és ezzel egy időben optimalizálná egy olyan erőmű elektromos áramtermelését, amely a folyó torkolatának árapály-mozgását aknázná ki. Az 5 milliárd fontra (5,8 milliárd euró) tervezett erőmű 76 000 család teljes elektromos áramszükségletét lenne képes fedezni. (Aiolus News)
  • A buszok még durvábbakA buszok még durvábbakTizenhat év a budapesti tömegközlekedésben használt buszok átlagéletkora. A folyamatos műszaki hibákkal küzdő flotta cseréje 60 milliárdba kerülne, új buszokra nincs pénz, így marad a használt és a füst. Szmogriadó idején is.A körülöttünk áramló tömeg értetlenkedik a szmogriadó kellős közepén is ráérős sofőr láttán. Egyszer csak zöld zakós kolléga lép mellénk, így már hárman ácsorgunk a lerobbant Ikarus előtt, a Batthyány tér olajtócsákkal vastagon borított flaszterén. Az idősebb sofőr, nevét nem akarja elárulni, de neki is van pár perce a következő indulásig, így magától kezdi sorolni az új, mégis sokszor átkozott Volvo B7R szóló busszal szerzett tapasztalatait. Ez a típus a BKV egyik alvállalkozójánál, a VT Transman Kft-nél jellemző, ennél a cégnél dolgozik a zöld zakós úr is. A Volvók sokkal rosszabbak, mint a régi magyar buszok, ezt így írja le, magyarázza lendületesen, és mivel többször is megismétli mennyibe kerül az egyes alkatrészek, például a nagynyomású adagolórendszer javítása, valahogy hinni kezdek neki.L.A. BKV sofőr, fél tizenegyekor egy utolsó, igazán mély slukk után a buszmegálló táblára szerelt szemetesbe pöccinti cigarettáját, majd megnyugtat, ráérünk. Legalább húsz perc, míg megérkeznek a vonalszerelők, hogy megpróbálják beindítani kamaszkorú, millió kilométernél is többet futott Ikarus 415-öst, amely már megint lerobbant.A buszok műszaki hibáin már senki nem lepődik meg a cégnél, mondja nevetve, majd hozzáteszi, ő még nagyon szerencsésnek érezheti magát, hiszen mindig ugyanazzal a busszal dolgozik. A műszaki hibák történetét általában kollégáitól hallja, akik közül többen, naponta többször is kénytelenek szerelőt hívni.A vén Ik260-as, a csuklós 280-as és az újabb, de szintén ősöreg 415-ös városi buszok egyszerűek, újkorukban biztos jók is voltak, de manapság alig találkozni olyan példánnyal, amely nem futott még jelentősen túl a tervezett élettartamán. Ezen már a motorcserék és egyéb felújítások sem segítenek. A fémek fáradnak, néha az alváz is eltörik, minden rettentően rohad, folytatja. A bkv sofőr szerint persze az egész hozzáállás kérdése. A legjobb, ha ilyenkor az ember arra gondol, úgysem tud semmit csinálni, az legalább az idegrohamtól megmenti. (Aiolus News)
  • A légszennyezettség életeket veszélyeztet Nagy-BritanniábanA légszennyezettség életeket veszélyeztet Nagy-BritanniábanA briteknek az egészségügyi következmények miatt évi 8-20 milliárd dollárjába kerül a rossz levegő, ami a várható életkort is évekkel lerövidítheti, derül ki a parlament környezetvédelmi ellenőrző bizottságának (Environmental Audit Committee, EAC) frissen közzétett jelentéséből.A bizottság szerint a szálló por mennyisége például néhány évvel ezelőtt még hat brit helységben haladta meg az európai uniós normákat; most ugyan csak Londonban, de ott kétségbe ejtő mértékben. Az EU-szabályozás értelmében szálló porra vonatkozó egészségügyi határértékeket évente harmincöt napon lehetne túllépni, de ezt a kvótát az angol főváros idén már áprilisban elérte. (Aiolus News)
  • Zöld lesz az Eiffel-torony és a Tower-hídZöld lesz az Eiffel-torony és a Tower-hídElért a „zöld fordulat” kettőt a világ leghíresebb műemlékei közül: a párizsi Eiffel-tornyot és a londoni Tower-hidat. A francia főváros „Öreg Hölgyét” melynek első emeletét a következő két évben átépítik, amelyben fontos szerepet kap a környezetszennyezés csökkentése. Napelemekkel, szélturbinákkal, esőgyűjtő rendszerrel, LED-lámpás világítással kívánják 30 %-kal javítani a milliók által látogatott, és a különböző jeles eseményekkor központi látványként szereplő Eiffel-torony energiafelhasználását. Az átalakítás 25 millió euróba kerül. (Aiolus News)
  • Kongó: belháború után fenntartható fejlődésKongó: belháború után fenntartható fejlődésAz évtizedek óta tartó belháború ellenére a Kongói Demokratikus Köztársaságnak minden esélye megvan arra, hogy a fenntartható fejlődés útjára lépjen. Mint azt az ENSZ környezetvédelmi programjának illetékesei és az ország szaktárcája megállapította, Kongónak nagyszerűek a természetes adottságai: az afrikai erdők és földrész vízkészletének felével rendelkezik, továbbá több trillió dollárra értékelhetők ásványi kincsei. Ugyanakkor riasztó tendenciák is napvilágra kerültek, például az erdőirtás mértéke (a válság csúcspontján naponta 89 hektár erdő pusztult el, jelenleg 190 fafajta helyzetét értékelték kritikusan veszélyeztetettnek), a nehézfémek általi talajszennyezés, továbbá az akut vízválság: mintegy 51 millió kongói nem jut megfelelő ivóvízhez! (Aiolus News)
  • A fák elvesztik szivacs szerepüket
  • Spanyolország a fenntartható légi közlekedésért
  • Energiatakarékosság intelligens mérőkkel
NRGENS