Fenntartható fejlődés2015 szeptember 26

Fenntartható fejlődés mint tudományág?

Fenntartható fejlődés mint tudományág?

Egyre nő azon képzések száma, amelyek a fenntartható fejlődés, mint kutatandó tudományág köré épülnek. (chikansplanet.blog.hu)

Kérdés azonban, hogy egy ilyen fiatal gondolatkör esetében célszerű-e egyből egyetemi szakokat indítani, különösen olyan közhangulatban, amikor a klasszikus tudományágak is küzdenek a társadalmi elfogadottság megszerzéséért. A kulcs a valós problémákat érintő, kézzelfogható eredménnyel járó kutatások elősegítése mellett a társadalmi integráció és az interdiszciplináris megközelítés lehetnek. Itthon még nagyon kezdetleges a témakör tudományos feldolgozottsága, de az olyan képzések, mint a BCSDH „A jövő vezetői” programja, jól mutatják, hogy komoly lehetőségek rejlenek a fenntartható fejlődés gondolatkörét bemutató oktatásban, mentorprogramokban.  

A fenntartható fejlődés gondolatköre egy egyre szélesebb körben tárgyalt kérdés, ami az élet mind több és több területét érinti. Nem képez kivételt ez alól az oktatás sem, hiszen az iskolák energiaigényének megújuló forrásokból történő kielégítése vagy a környezettudatos gondolkodás beépítése a tananyagba egyaránt népszerű kezdeményezések. Érdemes azonban megállni egy pillanatra a felsőoktatás és a fenntarthatóság kapcsolatánál, mivel világszerte egyre több egyetem indít a „Fenntarthatóság tudománya” témakörben szakokat. Beszédes adat, hogy míg 2007-ben az Egyesült Államokban 32 ilyen program indult, mára ez 118-ra emelkedett, azaz közel megnégyszereződött a témával foglalkozó felsőoktatási képzések számra.

A kérdés itt elsősorban az, hogy szükség van-e ennyi képzésre, illetve hogy egy ilyen fiatal gondolatkör esetén megfelelő színvonalú képzést tudnak-e nyújtani az intézmények. Az egyik legalapvetőbb mérce ennek megítélésére, hogy a szakról kikerülő szakemberek, illetve az ott folyó tudományos munka képesek-e a társadalmat érintő problémák részleges vagy teljes megoldására. Hozzá kell tenni, hogy ez a megítélés erősen leegyszerűsítő és nem veszi figyelembe a tudományos közeg egymásra épülő és építő logikáját: egy kutatás, ami látszólag semmilyen társadalmi haszonnal nem jár, a későbbiekben elősegítheti olyan kísérletek és felmérések kivitelezését, amelyek már konkrét, sokakat érintő problémák megoldását jelenthetik.

Visszatérve az eredeti gondolathoz, a tudományos közeg és a társadalom többi része által kötött „szerződés” értelmében az adófizetői pénzből finanszírozott kutatások társadalmi problémamegoldásra kell, hogy irányuljanak. Ezt jól példázza az Egyesült Királyságban bevezetett gyakorlat, amelynek értelmében az állami finanszírozású társadalomtudományi kísérletek előtt kötelező hatástanulmányt végezni a lehetséges eredmények felmérésére. A fenntarthatósági tanulmányok esetében ennél talán egyértelműbb az elérni kívánt cél, azonban a tudománykommunikáció és a várható hatások bemutatása segíthet a társadalmi elfogadottság növelésében.

Ahogy ezt a témával foglalkozó természettudós, Benjaim P. Warner is remekül összefoglalta, összességében három olyan irányt célszerű kiemelni, amelyek követése a fenntarthatósági tanulmányok, képzavarral élve, fenntarthatóságát szolgálhatják. Egyrészt a képzéseknek interdiszciplinárissá kell válniuk, hogy egyszerre több tudományággal együtt kereshessék a válaszokat a társadalmat érintő kihívásokra. A válaszok, megoldások megtalálása aktuális problémákra pedig a második pont, azonban fontos, hogy a szak ne váljon kirakattudománnyá, hanem az akadémiai közegben megszokott, egymásra építő kutatási metódust is követni tudja. Végezetül a társadalmi integrálódást szükséges kiemelni, hiszen az emberek problémájának megértéséhez és megoldásához a meghallgatásuk az első lépés.

Itthon még gyerekcipőben jár a tudományág, de kezdeményezések már vannak, még ha nem is elsősorban az akadémiai közegben, inkább a piacon. Ilyen például a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet „A jövő vezetői” programja, amelynek keretében tehetséges szakemberek vállalatvezetőktől és döntéshozóktól tanulhatnak az etikus működésről és stratégiáról, valamint a fenntarthatóságról. A képzés remek példája annak, hogyan lehet megfelelni mind a három fenti pontnak, ezért remélem, hogy még sok hasonló kezdeményezéssel találkozhatunk itthon a közeljövőben, a tudományos közegben és azon kívül egyaránt.

Teljes cikk >>

Forrás: chikansplanet.blog.hu

NRGENS