Fosszilis energia2011 szeptember 20

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a MOL Vízvárnál

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a MOL Vízvárnál

Volter György, a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió hatósági, társadalmi és partnerkapcsolatokért felelős osztályának vezetője a fórumon elmondta: Vízvár határában 2000 méter mélységű kutat fúrnak, ugyanis az előzetes geológiai mérések alapján jelentős mennyiségű kőolaj található a mélyben. – Sajnos ennek feltárása és felszínre hozatala komoly nehézségekbe ütközik, ezért a megszokott technológiától eltérve úgynevezett irányított ferde fúrásra lesz szükség. Ez annyit jelent, hogy máshol áll majd a fúrótorony és máshol a kitermelendő kőolaj. (sonline.hu)

Volter György elmondta: a kútfúrást két okból is így kell elvégezni. Egyrészt mert a kőolaj természetvédelmi terület alatt rejtőzik, másrészt pedig mocsaras, lápos területről van szó, ami a súlyos fúróberendezést és annak gépi tartozékait nem bírná el. A fórumon a legfőbb hangsúly a kártalanításon és a birtokjog alkalmazásán volt, mivel a műveleti terület a vízvári gazdáké, és érintettek abban, hogy a keletkezett kárukat a MOL velük szemben rendezze. A jelenlévő szakemberek mindenki számára érthetően beszámoltak a károk rendezési üteméről, a kárfelmérésről és elszámolásról.

Az olajkútfúrás közel egymilliárdos beruházást jelent. Kozma László vízvári polgármester elmondta: ebből a település és az itt lakók egyaránt profitálhat. Hosszú távon több milliós iparűzési adót és új munkahelyeket jelenthet Vízvár számára a beruházás.

– A szakemberek azt ígérik, hogy a legfejlettebb technika érkezik Vízvárra, és néhány éven belül termelni fog a vízvári olajkút – mondta a település polgármestere. – A Kis-Drávánál – ez a Dráva egyik holtága – jelölték ki a fúrás helyét, azonban itt természetvédelmi szempontok és a mocsaras talaj miatt nem fúrhatnak. Ezért döntöttek a szakemberek a ferde fúrás mellett. A kártalanításról már megegyezés született. A várható bevételről Vízvár első embere annyit árult el: évekkel korábban Vízvár közelében üzemelt egy olajkút, amely 2-3 milliós adóbevételt jelentett a településnek. Most az egykori kút hozamának többszörösére számítanak a szakemberek.

Ígéretes kilátások

Az utóbbi harminc év legnagyobb dunántúli szénhidrogén kincsének felfedezését eredményezte a MOL és a horvátországi olajipari vállalat (INA) Dráva menti kutatássorozata. A Dráva-vidék a sikeres zalátai kutatás miatt került a figyelem középpontjába. A baranyai Zalátán – a somogyi megyehatártól nem messze – rendkívül jelentős lelőhelyre bukkantak, s azóta jóformán egymást követik a térségben az újabb és újabb kutatások. Sorra kezdték meg a vizsgálódást a somogyi Potony, Barcs és Vízvár térségében, és fúrásokba kezdtek a horvát oldalon is. A Drávától távolabb eső somogyi területeken is számíthatunk kutatásra. Bár fúróberendezést még egy-két évig biztosan nem lehet majd látni Tarany környékén, ám a geológusok már dolgoznak egy lehetséges új olajmező kutatásán. Barcs térségében a MOL és a horvát INA közös programja indult el. Miután a baranyai Zalátán – a somogyi megyehatártól nem messze – jelentős lelőhelyre bukkantak, egymás után kezdték meg a vizsgálódást Potony, Barcs és Vízvár térségében. 2008-ban a MOL után a második legnagyobb hazai kőolaj- és földgáz kutató társaság is beszállt a Dráva-medencében zajló szénhidrogén-kutatásba, szeizmikus méréseket végeztek Barcs és Darány térségében.

Régi kutak körül kutatnak

A Dráva menti területeken, az utóbbi években ugyancsak gyakran fordultak meg a MOL Nyrt. szakemberei, szénhidrogén után kutatva. A munkálatok két vonalon zajlanak. Egyrészt a már korábban felfedezett, de nem, vagy csak kis mértékben termeltetett mezők környékén kutakodnak a további telepek feltárása érdekében, illetve új, eddig nem ismert kőolaj és földgáz lelőhelyeket keresnek. Előbbi leginkább Vízvár határában jellemző, ahol az elmúlt években sikeresen lemélyített gázkutat újabb kút követheti 2012 elején. A cél ezúttal is ugyanaz: új szénhidrogén telepek felfedezése az 1950-es években megismert mező környezetében. A szakemberek asztalán van a Berzence és Vízvár közötti, egy, az országhatáron átnyúló felszíni geofizikai mérés terve. Az elképzelés szerint a MOL és az INA együttesen olyan geológiai képződményeket keres, amelyek a Dráva árok nagy mélységű részeiből feláramlott szénhidrogéneket csapdázhatták. A szeizmikus mérésekre leghamarabb 2012-ben kerülhet sor. Ha ezeket kiértékelve ígéretes szénhidrogén csapdát remélhetnek a szakemberek, akkor 2014-ben akár már kezdődhet is a fúrásos kutatás.

Teljes cikk >>

Forrás: sonline.hu
NRGENS

ozone network