Más energiák2016 február 04

Bebikázták a világ első fúziós reaktorát

Bebikázták a világ első fúziós reaktorát

Még a német kancellár is berezelt, amikor meg kellett nyomnia a gombot a világ első fúziós reaktorában. Ezt most megúsztuk, de azért elég forró volt a helyzet. konkrétan százmillió fokos. (nol.hu)

Angela Merkel láthatóan riadtan indította el a világ első fúziós atomreaktorát, ami nevéhez méltóan (Wendelstein 7-X sztellarátor) egy eléggé félelmetes gépszörny. De nem csak ez indokolhatta Németország kancellárjának aggodalmát.

A németországi Max Planck Intézet tudósai szerdán forradalmi lépést tettek a tiszta (üvegházhatást és atomhulladékot nem produkáló), olcsó és gyakorlatilag korlátlan energia előállítása felé – jelentette az IFLScience. A kísérleti termonukleáris reaktorral ugyanis sikerült hidrogénplazmát előállítani, ami kulcsfontosságú az atomfúziós kísérletekben.

Angela Merkel (aki maga is fizikából doktorált) félelme – és buzgalma is – érthető, elvégre elég sok hiedelem (illetve gyerekcipőben járó szakterületről lévén szó: hibalehetőség) él a fúziós reaktorokkal kapcsolatban. Ám annál több lehetőséget rejt: a kontrollált, önfenntartó fúzió túlzás nélkül az egész világot megrengetné (remélhetőleg pozitív értelemben).

Ráadásul ebben a versenyben Németország élen jár, hiszen már másodjára sikerült üzembe helyezniük fúziós reaktort anélkül, hogy a levegőbe repült volna az egész kóceráj. Az már külön öröm, hogy – sokak félelmeivel, avagy vágyaival ellentétben – fekete lyuk sem nyelte el Németországot.

Először tavaly decemberben sikerült – a fizika történetében először – héliumplazmát előállítania a német kutatócsoportnak, most ugyanezt ismételték meg, csak hidrogénnel.

Még ha nem is tartott tovább pár milliszekundumnál, ez a folyamat még az előbbinél is összetettebb, ám annál hálásabb feladat, elvégre a hidrogénfúzió során messze több energia szabadul fel.

A csillagokban is zajló termonukleáris fúzió (melynek során az ütköző hidrogénatomok héliummá olvadnak össze) beindításához eleve 100 millió fokos – szó szerint csillagászati – hőmérsékletre kell hevíteni a reaktort. Ez önmagában sem egyszerű meló, viszont enélkül a hidrogén nem „izgul fel” eléggé.

A pokoli hőségben az atomok ütközni és fuzionálni kezdenek; a reakció során hajmeresztő mennyiségű energia szabadul fel egy plazmafelhőben, mindez (a hagyományos, a maghasadás elvén működő atomreaktorokkal ellentétben) biztonságosan és környezetkímélő módon.

Igen ám, csak van egy kis bökkenő. Illetve több is.

Ahhoz, hogy ezt az ionizált gázból álló felhőt fenntartsák, nem érintkezhet a reaktor (hideg) falával. Ezért szuperhideg, több mint 400 tonnás félvezető mágnesekkel tartják – lebegtetik – egy helyben. Plusz ki is kell nyerni valahogy a felszabaduló energiát, lehetőleg többet, mint amennyit belefeccoltak, különben ugyebár nem sok értelme van az egésznek. Ez eddig nemigen sikerült, de a mostani kísérlet nem is erre irányult.

Erre a mágneses lebegtetős mizériára jelenleg csak a 16 méteres Wendelstein 7-X kemencéje képes, ami jelenleg az egyik legnagyobb a világon (a francia ITER lesz az igazi nagyágyú, ha egyszer befejezik végre). Majdnem húsz évbe – és egymilliárd euróba – telt, mire felépült (csak tavaly ősszel adták át), hasznos energiát ellenben nem tud előállítani. „Mindössze” annyit tud, mint bármelyik jöttment csillag. (Persze azért ne becsüljük le a teljesítményt, épp eleget szerencsétlenkedtek már a tudósok, mire idáig eljutottak.)

A sztellarátornak egyébként magyar vonatkozása is van: a reaktor videomegfigyelő rendszerét az MTA Wigner fizikai Kutatóközpontjában építették. Szóval semmi pánik: ha mégis levegőbe repülne a reaktor, legalább élőben nézhetjük.

Teljes cikk >>

Forrás: nol.hu

NRGENS