A biomassza energetikai jellemzői, közvetlen eltüzelés, konverzió. Különböző biomassza alapú energiaforrások eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a felhasználás szempotjából más-más lehetőségeket és igényeket támasztanak. A keletkezésük és felhasználásuk eltérő helyen történik, így fajtájuk szerint többféle módon hasznosíthatjuk azokat. A cikk folytatásában a biomassza felhasználásának három változatás ismerhetjük meg, főleg halmazállapotuk szerinti osztályozásban.
Biomassza energetikai jellemzői
A biomassza keletkezési formájában rendkívül sokféle, és a keletkezés helyén csak kivételes esetekben használható fel energetikai célokra. A felhasználás különféle előkészítő műveleteket igényel úgy, mint betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás, nemesítés, manipulálás, tárolás stb. biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót követően történhet.
A közvetlen elégetés során a biomasszában található C, H, és egyéb éghető anyagokat oxidálva égéstermékek ill. energia szabadul föl, azaz a kémiai energiát oxidációval hőenergiaként nyerjük ki.
Fontos, hogy a fűtőértékkel meghatározott energiatartalom nagyobb legyen, mint az anyag felhevítéséhez és víztartalmának /20-70% között!/ elpárologtatásához szükséges energia összesen. A biomassza fűtőértéke reálisan 15 MJ/kg értékkel számolható, ha nedvességtartalma 10% körüli /légszáraz/. A biomassza sajátos tulajdonsága a magas illóolaj-tartalom /a fűtőérték 60-70%-a/ és az alacsony hamutartalom /1-7%/. Elégetésük speciális kazánt igényel, a keletkező hamu káliumtrágyaként hasznosítható.
A biomassza előkészítése tüzelésre általában: szálasanyagokból bálázással, fásszárúaknál pellettálással vagy brikettálással. Az előkészítés energiaigénye általában az alapanyag fűtőértékének töredékét teszi ki /1-5%/. A teljesítményszabályozás egyetlen reális módja, hogy a tüzelőtérbe vitt anyag mennyiségét változtatjuk.
Konverziót követően a biomasszából mechanikai, termikus stb. kezeléssel vagy kémiai átalakítással előbb gázt, olajat, alkoholt, szenet állítanak elő és ezeket hasznosítják energiahordozóként /hajtóanyag vagy tüzelőanyag/.
A biomassza széles körű, energetikai célú felhasználását több körülmény is indokolja. Az ország külső energiafüggőségének /legalább 70%/ csökkentése, az élelmiszer-termelésből kötelező jelleggel kivonásra kerülő földterületek /25-30 éves távlatban akár 2 millió ha/ hasznosítása, a vidéki népesség munkalehetőségének, a helyben maradás feltételeinek biztosítása, és nem utolsó sorban a globális környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással összefüggő szempontok.
A folytatásban a biomassza felhasználásának három jellemző módját ismerheti meg:
Biomassza tüzelés►►►
Folyékony biomassza felhasználás►►►
Biogáztermelés és felhasználás►►►