A hálózatra tápláló napelemes áramellátó rendszerek kiépítésének lehetősége esetén a rendszer megtervezése eltér az autonóm napelemes rendszerekétől. Részben előnyösebb lehetőséget jelenthet egy hálózatra tápláló rendszer, de kialakításánál itt is szükség van a felmérésre valamint a fogyasztási adatokra és a helyszín körülményeinek megvizsgálására.
A hálózatra tápláló napelemes rendszerek kiépítése nagyon előnyös lehetőség több szempontból is.
Egyik legfőbb előnyként azt emelhetjük ki, hogy az energiatárolás szerepét a hálózat veszi át. Ennek okán nincs szükség akkumulátoros vagy más tárolásra a helyszínen, nem kell tehát jelentős összeget áldozni egy időben behatárolt élettartamú akkumulátorbankra.
Másik, szintén fontos előny, hogy az évszakonként eltérően megjelenő napenergia intenzitásból eredő téli csökkent termelés sem jelent problémát, mivel egy egész éves áramigény szempontjából mindegy, hogy azt mikor termeli meg a rendszer. Az éves energia nagyrészét természetesen a nyári félévben fogja a rendszer megtermelni, de ettől függetlenül télen is ugyanúgy tudunk fogyasztani villamos energiát.
A hálózatra tápláló napelemes rendszer kiépítése részben hasonlít az autonóm, szigetüzemű napelemes rendszer tervezésére, ami az eszközök elhelyezését illeti. A napelemek számára az ideális déli fekvési irány a legmegfelelőbb. Az állásszög a téli és nyári napmagasság középértékeként 45 fok körül egy megfelelő átlagos beesési szöget ad. Amennyiben azt szeretnénk, hogy nyáron legyen több termelés, úgy a 45 foknál a vízszinteshez közelebbi szögben helyezzük el a napelemeket. Fontos, hogy a napelemeket ne érje árnyékhatás. Ezzel kapcsolatban úgy kell gondolkozni a telepítéskor, hogy téli időszakban a napállás a hazai földrajzi adottságok mellett sokkal alacsonyabb, tehát télen egy fa vagy más tereptárgy árnyékot vethet a napelemekre, még ha ez nyáron nem is tűnik fel, mivel akkor magasabb napállást tapasztalunk.
Amikor a napelemes rendszert méretezzük, elsősorban az áramfogyasztási adatokra alapozhatunk. Tehát a villanyszámlából megállapítható kWh/hó vagy kWh/év adat alapján olyan rendszert tervezhetünk, amely azonos energiatermelést biztosít egész éves átlagban, mint amit elfogyasztunk az év során.
A hálózatra tápláló napelemes rendszert érdemes úgy tervezni, hogy lehetőleg egy végleges megoldás szülessen a fogyasztásunkhoz viszonyítva. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert a hivatalosan használható inverterek típusai eleve egy megfelelő mennyiségű napelemet tudnak optimálisan üzemeltetni jó hatásfokkal. Az tehát nem célszerű megoldás, ha kisebb invertert választunk, mert a kiválasztott típus napelemes bővítése már nem mindíg lehetséges. Amennyiben viszont a kelleténél nagyobbat választunk, de nem elegendő napelemet kapcsolunk rá, ott viszont rosszabb lehet a hatásfok vagy esetleg nem is kapcsol be az inverter.
Összességében tehát a megfelelő inverter kizárólag a megfelelő mennyiségű és típusú napelemmel üzemeltethető.
A rendszer tervezésének másik fontos szempontja vagy szűk keresztmetszete az elhelyezés maximális felülete. A háztetőre telepítendő rendszer esetén ez természetesen az árnyék által nem ért, déli irányú tetőfelület nagysága ( a x b). A tetőre szerelt napelemes rendszer maximális kapacitását tehát ez a méret és az ennek alapján elhelyezhetető napelem modulokból álló felület adja.
Amikor az adatokat összegyűjtöttük, a maximális lehetőségek irányából közelíthetünk a szükséges és elégséges napelemes rendszer kiválaszása irányába. Az inverter gyártói az interneten letölthető szoftverek segítségével támogatják a mérnököket a rendszer elemeinek kiválasztásában és ellenőrzésében.
Miután a napelemes rendszer elkészült, az áramszolgáltatónak küldött kérvény alapján lecserélik a fogyasztásmérőt. Az új árammérő mindkét áramirányt képes mérni és két irány eredője irányában forog. Amikor több a napelemek termelése, mint a fogyasztásunk, akkor tehát visszafelé, így képezve negatív áramszámla tartalékot. Jól tervezett rendszer esetén nyáron főleg visszafelé fog forogni a villanyóránk, ami a téli kevesebb napsütésből származó kisebb termelésünket és az egész évi fogyasztásunkat kompenzálja.
Folytatás itt: ►
02.09.2009