2001. szeptember 11 után sokan hasonlították a New York-i World Trade Center ikertornyait a bibliai Bábel-toronyhoz, és lerombolásukat egyfajta isteni büntetésnek tekintették. A helyükön, az egykori „ground zerón” épülő „One World Trade Center”, vagy más néven „Freedom Tower” nem csupán a legmagasabb amerikai felhőkarcoló lesz az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat évére utaló 1776 lábjával (541 méter) (jelenleg az építkezés 1148 lábnál, azaz 350 méternél tart), hanem egyben a legfenntarthatóbb is. (Aiolus News)
A David Childs tervezte Szabadságtorony, amely mellett hozzák létre a Szeptember 11 Nemzeti Emlékhelyet és Múzeumot, 71 emeletes lesz, irodái összesen 3 millió m2-et foglalnak el. Energia-hatékonysági szempontból az épület A-kategóriás lesz: az energiaellátás 70%-át biztosítják megújuló energiákból. Az erőművek által termelt hőfelesleget reciklálják az egészségügyi melegvíz-ellátáshoz, valamint a torony alsó szintjének és bejárati részeinek fűtésére. Olyan rendszert építenek ki, amely a hőfelesleget hűtésre is képes lesz felhasználni, ezzel jelentősen csökkentve a légkondicionáló berendezések igénybe vételét.
Az időjárási körülményeket is felhasználják: az épület falait érő széllökéseket is energiává alakítják át, és amikor kint erős a napsütés, a belső világító testek automatikusan csökkentik fényüket. Az épületet amúgy is úgy tervezték, hogy a lehető legjobban kihasználják a természetes világítást.
Miután New York évi átlagos 1200 mm-es csapadékával az Egyesült Államok egyik legesősebb városa, a Szabadságtorony ezt is kihasználja egy esővíz-gyűjtő rendszerrel, amelyet fűtésre, öntözésre, valamint a tűzoltáshoz szükséges víztartalékokra.
Az építési anyagok 75 %-a reciklált anyagokból készült, míg a felhasznált faanyag 50% megkapta az Fsc minősítést, ami azt jelenti, hogy olyan erdőkből származnak, ahol betartják a szigorú környezeti, szociális és társadalmi előírásokat.
A Freedom Tower építői – emlékezve 9/11 tragédiájára – a biztonságot is maximálisan szem előtt tartották. Minden helyiségre kiterjesztettek egy belső kommunikációs rendszert, beleértve a lifteket és a lépcsőket is, vészhelyzet esetére. Ugyancsak ez utóbbi motiválta azt a döntést, hogy a földszint feletti első 20 emeletet üresen hagyják, amellyel egyben az épület stabilitását is növelik.
Forrás: Aiolus News
28.01.2012