„Juventus ventus” – mondták a rómaiak, amelyet „ifjúság bohóságnak” szoktak fordítani, holott szó szerint „szeles ifjúság” – azaz olyan, aki nem bír egy helyben maradni…
Az Ezeregyéjszakából, a Bagdadi tolvaj történetéből ismert gonosz Dzsaafar herceg a szeleknek is parancsolni tud hatalma tetőpontján, de amikor eljön a végzet órája és a szelek szárnyán menekülni akar, cserbenhagyják őt és elpusztul. Mary Poppins a „keleti széllel” érkezik, hogy rendet tegyen egy zűrös családban, és a szél megfordulás jelzi, hogy elvégezte munkáját és mehet tovább.
Hirdetés
Költők, dalnokok, modern énekesek idézték a szelet, mint a változó idők jelképét. Shelley Óda a Nyugati szélhez című költeménye (1819) a XIX. századi forradalmakat prófétálta. Bob Dylan 1963-ban azt énekelte, hogy „a szélben a válasz” („the answer is blowing in the wind”), és a dal himnuszává lett a II. világháború után született nemzedéknek, amely miután kérdéseire nem kapott választ az apáktól, új válaszokat keresett. 1989-ben a német Scorpions együttes Winds of change (Változás szelei) című dalával köszöntötte a berlini fal leomlását.
Hirdetés
Számos nyelvben a fúvós hangszereket kapcsolatba hozzák a „szél” szóval, angolul nemes egyszerűséggel „winds”-nek nevezik őket. Ugyancsak sok nyelven jelzik a négy égtájat „négy széllel”, és magyarul is mondják: „a szélrózsa minden irányába”.
Édes anyanyelvünk, a magyar népi kultúra is jó barátságban van a széllel. „Tavaszi szél vizet áraszt” – mondja egyik legszebb virágénekünk, de a vándorok és a ballagók is így énekelnek: „Fúdd el, jó szél, fúdd el, hosszú útnak porát…”. És hány mondás, közmondás szól a szélről! „Aki szelet vet, vihar arat” – vagyis aki felkavarja az állóvizet, számolhat azzal, hogy ott fű nem nő… ”Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” – nem tudjuk, mi történt, de valami egészen biztosan megmozdult. „Mi szél hozott?” – kérdezzük az érkezőtől.
Hirdetés
Akinek „kifogják a szelet a vitorlájából”, az nem tud cselekedni, mert elvesztette tettének mozgatórúgóit, ellenben akinek jó „hátszele” van – akár szó szerint, akár átvitt értelemben – az nem tekinthető hátrányos helyzetűnek. A „szélcsend” nemcsak a vitorlásoknak rossz, hanem azoknak is, akik szeretik, ha zajlik az élet. De még a „csapja a szelet” is valami újra hívja fel a figyelmet, elvégre az udvarló férfi azt akarja bebizonyítani imádata tárgyának, hogy ő valami mást ad, mint amit a nő eddig kapott. És ha látunk egy futót, egy futballistát, akinek az ellenfelek többnyire csak a hátát látják, mint mondunk rá? „Szélvészgyors!”.
A szél: mozgás. A szél: változás. A szél: megtisztulás. A szél: energia. Így van ez napjaink változó világában, amikor a legfontosabb kérdés fenntarthatóságunk.