Milyen friss tapasztalatok vannak most a nukleáris erőművek terén Európában? A magyar parlament még 2009-ben elvi döntést hozott a paksi atomerőmű bővítéséről olyan 2008-as hatástanulmányok alapján, amelyeket idén októberben hoztak nyilvánosságra az Energiaklub pereskedése nyomán.
Nem látok esély arra, hogy Magyarországon egy ilyen beruházás a következő tíz évben be tudna indulni. Az Európai Unió területén nagyon szűkösek és rosszak az aktuális tapasztalatok, mert az utolsó reaktorok körülbelül tíz évvel ezelőtt épültek meg. Egy finn reaktort kezdtek el felhúzni 2005-ben, már két éve működnie kellene, de úgy néz ki, hogy 2014 előtt biztosan nem fogják befejezni. A költségek már az eredetileg tervezett szint többszörösére emelkedtek. A finn parlamentet annak idején arról tájékoztatták, hogy 1,5-2 milliárd euróba fog kerülni a projekt, a kivitelezési szerződést már 3,2 milliárdra kötötték, és most 6,6 milliárdnál tartanak. Nagyságrendileg ugyanez a helyzet a most zajló francia erőműépítéssel is. Érdekes módon az ázsiai országokban, Dél-Koreában, Japánban vagy Kínában nem szoktak késni, az első betonöntéstől számított négy-öt éven belül be tudják fejezni az atomerőműveket. A költségtúllépésekről az egyes kormányok nem szívesen közölnek statisztikákat, de az Egyesült Államokból ismeretesek részletes adatok, ott előfordult az is, hogy háromszor annyiba került egy erőmű, mint eredetileg tervezték. Ebből következően Magyarországon is hasonlókra, egy négyes metró típusú beruházásra kell számítani, ha valóban lesz Paks II.
Az atomenergiáról szóló cikkek visszatérő fordulata, hogy "nukleáris reneszánsznak" lehetünk tanúi. Igaz ez?
Papíron már tíz éve zajlik a nukleáris reneszánsz, ezt a kétezres évek eleje óta hangoztatják, csak ennek nem nagyon vannak jelei. Ahol mostanában atomerőmű épül, vagyis Kínában és Oroszországban, állami beruházásról van szó, nem a magántőke bevonásáról. Ahol viszont erre lenne szükség, ott továbbra sem igen épülnek atomerőművek. Ennek oka az óriási tőkeigény, illetve a finanszírozói kockázatok mértéke. Tíz évvel ezelőtt még azt állították a gyártók, hogy 1000-1500 dollár kilowattonként egy atomerőmű beruházási költsége. Erőművek ugyan épültek, ám annyira alacsony számban, hogy konkrét tapasztalatok híján senki sem hitte el nekik.
A válság előtt a fajlagos költségre vonatkozó becslések 3000-4000 dollárra emelkedtek, de a Moody's és hasonló elemzők már 5000-6000 dollárt is mondtak. Az Egyesült Államokban belátták, hogy a lehetséges finanszírozókat nem lehet megvezetni alacsony számokkal, így már azzal számolnak, hogy egy kétblokkos, összesen 2000-2200 megawatt teljesítményű atomerőmű 14 milliárd dollárba kerül. Pakson is hasonló megoldásban gondolkodnak, ami azt jelenti, hogy 10-11 milliárd eurós beruházásról lenne szó. Ez forintban legalább 3000 milliárd.
Teljes cikk >>
Forrás: Origo/Aiolus News
