Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesülés elnöke a Vasárnapi Újságban elmondta, két indoka van annak, hogy a kivett vizet vissza kell nyomni a föld alá. Az egyik, hogy ne fogyjon el a vízkészlet – amire Magyarországon amúgy nagyon kevés lenne az esély. A másik indok, hogy a termálvizek sótartalma általában magasabb, mint a felszíni vízfolyásoké, ezért környezetvédelmi szempontból káros, ha a föld alatti víz nagy mennyiségben kikerül a helyéről. Jelentős problémát okoz azonban, hogy egy kitermelő kút mellé legalább kettő visszatápláló kút kell, ami rendkívül jelentős költség, kutanként 150 millió forint – mondta Szita Gábor.
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormány 2015-ig haladékot adott a kötelezettség teljesítésére, hogy a termálvizet használó fóliasátrak, üvegházak tulajdonosai továbbra is termelésre, illetve fűtésre tudják használni a termálvizet.
Feldman Zsolt szerint addig talán sikerül jobban megismerni azoknak a felszín alatti „víztesteknek” az állapotát, amelyekbe a kivett termálvizet vissza kellene sajtolni. Ennek az információnak a birtokában talán sikerül egy olyan sokkal rugalmasabb rendszert kiépíteni, amely egyszerre szolgálja a termelés és a vízkészletek megőrzésének érdekeit – mondta a helyettes államtitkár.
Hirdetés
Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesülés elnöke szerint azonban 2015 után a visszasajtolás miatti plusz költségek miatt vagy drágább lesz vagy eltűnik a piacról a télen megtermelt zöldség, például a paradicsom és paprika. Feldman Zsolt szerint a kormány ezt nem akarja, éppen ezért vállalt kötelezettséget arra, hogy kiépíti azt a rendszert, amely alapján megtudható, mely víztest termelhető ki biztonságosan – akár visszasajtolás nélkül is –, és mely bázist nem lehet bolygatni.
Kapcsolódó cikkek:
VÍZ