A mezőgazdaság jellemzője, hogy sok hasznosítható melléktermék képződik, amelyek energiaforrásul szolgálhatnak. Az állattenyésztés melléktermékeként jelentkező szerves trágya például megfelel biogáz előállítására.
A hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet is ebben gondolkodott, amikor uniós pályázatot készített hígtrágyára alapozott biogázüzem létesítésére, az állattartó telep korszerűsítésére. Alig néhány hete át is adták a 930 milliós létesítményt (körülbelül hatvan százalékát kapták meg utólagos támogatásként), amelyet Bodnár Lajos, az agrárszövetkezet elnöke mutatott be. A biogázképződés teljes folyamata alapvetően két szakaszra oszlik – hallhattuk -, az első egy fermentációs biokémiai folyamat, amely a nagymolekulájú szerves anyagok lebontását, feltárását jelenti, a második a metánképződés része.- A három, egyenként ezerötszáz köbméter mezofilrendszerű fermentor naponta 50–60 köbméter hígtrágya átengedésére alkalmas. A képződött biogázban a legfontosabb a metángáztartalom, körülbelül a fele. Ez egy gázmotorban ég el, ami villamosáram előállítására alkalmas.
Naponta tizenkettő-tizenhárom megawatt az előállított árammennyiség. A megtermelt 2,5 millió m3 biogázból így 4–4,5 millió KW energiát nyerünk évente – mondta a szövetkezet vezetője. Fűtésre is jó. A villamosáram termelése mellett a biogáz-üzemre alapozva fűtik majd a közelében álló sertéstelepet.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hirdetés
A leerjedt anyagot szeparálják, ami kórokozóktól mentessé válik, ezáltal almozásra lesz alkalmas. Leginkább nyáron, mert a nedvességtartalma miatt télen hideg lehet az állatok számára. Az eljárás során megmaradó úgynevezett barnavizet pedig jelentős nitrogén- és például foszfortartalma miatt a növénytermesztésben használják fel.