A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése, miután az Európai Bizottság jelezte, a mezőgazdasági kiadások szintje - és így a nyújtható támogatások mértéke - nem emelkedik a következő uniós költségvetési időszakban. A szalma, venyige, kukorica- és napraforgószár biomassza alapú erőművekben történő hasznosítása azon túl, hogy extra bevételt jelent a termelőknek, hozzájárul az ország klímaváltozáshoz és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó vállalásainak teljesítéséhez - olvasható a Biomassza Erőművek Egyesülésének (BEE) közleményében. (portfolio.hu)
"Az Európai Bizottság képviselői június végén jelezték először, hogy az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves - 2014-2020 közötti - költségvetési időszakban nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd eurót tesznek majd ki. Ez a teljes tervezett költségvetés 36,2 százaléka, ami a közös agrárpolitika költségvetési részesedésének jelenlegi 40 százalékos szintje mellett számottevő aránycsökkenést jelent. A fenti összegből a Bizottság előrejelzése szerint az első pillérben 281,8 milliárd euró jut majd a közvetlen támogatásokra és piacsegítésre. További rossz hír a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások számára, hogy a közös agrárpolitika teljes reformját követően, várhatóan több tagország is (köztük az Egyesült Királyság és Svédország is) az agrárköltségvetés erőteljes megnyirbálását szorgalmazza majd. Ez is arra kell ösztönözze a gazdákat, hogy keressék azokat az eddig fel nem ismert bevételi forrásokat, ahol akár többlet befektetés nélkül is értékesíthetik a korábban értéktelennek tartott melléktermékeket is.
A hazai energetikai stratégiai dokumentumok kiemelt szerepet szánnak az energetikakülönböző nemzetgazdasági területekkel történő kooperációjának. Ennek a mindkét fél számára előnyös együttműködésnek lehet kiemelkedő terepe a biomassza energetikai hasznosítása. A szilárd biomasszával működő erőművek egy része már ma is képes hasznosítani az energianövényeket, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket. A technológia fejlődése és a tény, hogy Magyarország kiemelkedő szilárd biomassza potenciállal rendelkezik, a jövőben lehetőséget biztosíthat azon mezőgazdasági gazdálkodók számára, akik időben képesek felismerni a feltáruló piaci lehetőségeket.
A fának van alternatívája
Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon az erdőterületek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Köszönhető ez az Európában elsőként itthon megalkotott, és azóta is a legszigorúbbak közé tartozó erdőtörvénynek. Évente mintegy 12 millió m3 faanyag keletkezik, miközben a teljes kitermelés mértéke alig éri el a 6,6 millió m3-t. Ebből az erőművek mindösszesen 1,2-1,5 millió m3 faanyagot égetnek el.
A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával. Ezek közül Magyarországon a nagyerőművek jelenleg elsősorban a kínai energianádat és az energianyárfát hasznosítják, míg a kisebb fűtőművek előszeretettel égetik el a helyi gazdálkodóktól felvásárolt mezőgazdasági melléktermékeket is.
Teljes cikk >>
Forrás: portfolio.hu
