A biomassza energia, mint megújuló energiaforrás bemutatása. A biomassza felhasználásának előnyei. A napsugárzást felhasználva a növényi és állati szervezetek testükbe építve a különböző szerves és szervetlen anyagokat, olyan tömeget hoznak létre, mely hatalmas mennyiségű energiahordozóként is értelmezhető. A megújulásuk forrása elsősorban a Nap, így a biomassza energia szintén a napenergia egy megjelenési formája. A cikk folytatásában a a bioenergia jellemzőit részletesebben is megismerhetjük.
Biomassza, mint energiaforrás
A napsugárzás fotoszintézis útján jelentős mennyiségű biomasszát hoz létre megújuló jelleggel. A biomassza termelése elsődlegesen az élet fenntartásához kötődik, de meghatározott része energetikai célokra is hasznosítható. A biomasszából származó megújuló energia, amit sokan bioenergiának is neveznek, végső soron tehát szintén napenergia.
A biomassza fogalma nem teljesen egységes. Biomasszán, illetve egyes csoportjain a következőket értjük.
- Elsődleges biomassza: természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények.
- Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai.
- Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai.
A biomassza potenciális mennyiségét, a felhasználásával előállítható energiát a földfelszínt érő napsugárzás, az általa létrehozott biomassza-produktum és a felhasználhatónak becsült hányad ismeretében határozhatjuk meg.
A Föld felszínére évente érkező napsugárzás 2,6 . 1024 J/év energiájának valamivel több, mint 2 ezreléke, a fotoszintézis révén 5,7 . 1021 J/év energiaértékű biomasszát hoz létre. Ez az érték tekinthető a világ fotoszintézisből származó elméleti energiakészletének. Az ebből hasznosítható mennyiséget legegyszerűbben úgy közelíthetjük meg, hogy az elméleti készlet arányában durván becsüljük. Ha 3% energetikai célra reálisan, műszakilag hasznosítható biomasszát feltételezünk, akkor 170 . 1018 J/év adódik, ami óriási mennyiség, a világ jelenlegi primer energia-felhasználásának kb. fele. Magyarországon az évi sugárzás kb. 958 PJ/év biomasszát termel, ebből kb. 28-29 PJ/év mennyiséget hasznosítunk tüzifából és faipari melléktermékből, 0,3%-ot mezőgazdasági melléktermékből. Ez összesen az éves energiaszükséglet 3-3,5%-a, a potenciálisan hasznosítható mennyiségnek kb. negyede.
A biomassza, mint energiaforrás felhasználásának számtalan lehetősége adott, a közvetlen eltüzeléstől, a tüzelő- és üzemanyag előállításon keresztül a biogáz- vagy éppen hidrogéngyártásig. A megfelelő megoldás kiválasztása és megvalósítása csak a helyi igények és adottságok alapján történhet. A hazai lehetőségek elsősorban a következők:
Elsődleges biomassza felhasználás
- Nagy energiahozamú energiaültetvények /energetikai ültetvény fás- vagy lágyszárú, energiaerdő/
- A növénytermesztés melléktermékeinek /szalma, szár, torzsa stb./ energetikai hasznosítása
- Erdészeti, erdőgazdálkodási melléktermékek /palyafa, gally, kéreg stb./
Másodlagos biomassza felhasználás
- Az elsődleges biomasszából kb. 18.106 t/év mennyiséget használ fel az állattenyésztés, amelyből kb. 7.106 t/év anyagmennyiséget állít elő. Ennek zöme melléktermék, főként állati trágya, melyből biogáz állítható elő.
Harmadlagos biomassza felhasználás
- A faipar melléktermékeit jelenleg is nagy mennyiségben használják fel energetikai célra, az egyéb szerves melléktermékek hasznosítása még vizsgálandó kérdés.
A biomassza felhasználásának előnyei
- A szennyezőanyag-kibocsátás az éves (vagy néhány éves) ciklus része, hiszen a fűtésre vagy üzemanyagként eltüzelt biomassza égése során az előző esztendőben (illetve a növény növekedése során) megkötött üvegházhatású-gázokat bocsátja a légkörbe, ily módon CO2 semleges, tehát használata alkalmas a globális éghajlatváltozás fékezésére.
- Munkahelyeket teremt
- Bekapcsolja a lakosságot az energia- és nyersanyaggazdálkodás (termelés, feldolgozás és felhasználás) egészébe, evvel erősíti egy tudatosabb, a természeti környezet és a gazdálkodás összefüggéseit mélyebben értő és elfogadó szemlélet kialakulását.
A folytatásban megismerkedhet a biomassza energetikai jellemzőivel.
folytatás►►►