Az autókat etessük vagy az embereket? Ezzel a drámai címmel jelent meg hat éve George Mombiot angol újságíró cikke az úgynevezett bio-üzemanyagok használatának hatásairól. Az oknyomozó újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több európai cég vásárol vagy szerez termőföldet Afrikában azért, hogy ott olyan energianövényeket termeljen, amelyekből üzemanyagot, alkoholt vagy olajat lehet előállítani. Azóta egyre több cikk jelenik meg a kérdésről, legutóbb arról, hogy egész falvak lakosságát űzik el lakóhelyükről, ma már 5 millió hektárnál több afrikai termőföld van külföldi kézben. A Kihívás mai témája az afrikai agrárüzemanyag termelés hatása. (mr1-kossuth.hu)
A széles körben elterjedt bioüzemanyagok esetében már az elnevezés is téves, hiszen ezeket a növényeket egyáltalán nem környezetkímélő módon, biogazdálkodással termelik, hanem intenzív, vegyszeres gazdálkodással, nagy energia és vízfelhasználással, ezért az agrár-üzemanyag kifejezés sokkal megfelelőbb. Az elmúlt két évtizedben több növényt találtak alkalmasnak az üzemanyagok előállítására, Európában és Észak-Amerikában a kukoricát és a repcét, Dél-Amerikában a cukornádat, Afrikában a cukornádat és a mostanában csodanövénynek kikiáltott jatrofát, Dél-Ázsiában az olajpálmát termesztik. Márpedig ezek az ültetvények az élelmiszertermelés elől veszik el a termőtalajt.
A világ növekvő népességének élelmiszerrel való ellátása már eddig sem volt sikeres, hiszen egyre több ember éhezik – magyarázza Kanizsay Endre, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának címzetes egyetemi tanára, az Afrikai Magyar Unió tagja. Az Afrika szakértő professzor elmondta: körülbelül 120 kiló kukoricából lehet csinálni 60 liter úgynevezett bioüzemanyagot.. A 120 kiló kukorica ma egy afrikai ember egész évi élelme. Vagy másként: 17 kiló marhahúst autókázunk el egy tank ilyen üzemanyaggal. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bionak nevezett üzemanyagoknál azt nem veszik figyelembe, hogy az előállításhoz mennyi traktormunka kell, mennyi termőföldet, vizet használnak fel hozzá.
Kanizsay professzor szerint az üzemanyag célú növények termeltetése csak súlyosbítja a helyzetet, mert az éhező környezeti menekültek elindulnak Európa felé. A szakember úgy véli, hogy Magyarország élelmiszertermelési és fejlesztési programokkal segíthetné az Afrikai országokat.
Nemcsak az angol újságíró, hanem ökológus szakemberek ás természetvédő szervezetek is figyelmeztetnek az afrikai földszerzés és üzemanyag termeltetés káros természeti és társadalmi hatásaira. A Föld barátai nemzetközi természetvédő szervezet és hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége az elmúlt években több tanulmányba hívta fel a figyelmet az afrikai fölszerzések káros hatásaira.
Teljes cikk >>
Forrás: mr1-kossuth.hu