Hogyan tükrözi a változásokat a gázszámlánk? Mint ismert, nem könnyű gázszámlát olvasni, de aki nekifekszik, az megérti a logikáját. A kapott elszámolás tartalmazza az elfogyasztott köbméterek számát is, mivel feltünteti a legutolsó és az azt megelőző mérőóraállást: a kettő különbözete az elégetett gázmennyiség. A köbméterek számát még felszorozzák az úgynevezett térfogat-korrekciós tényezővel, ezért további mintegy 2 köbméterrel növekszik a fogyasztásunk.
Könnyű dolgunk lenne, ha az elfogyasztott köbméterek számát csak úgy fel kéne szorozni egy köbméter egységárával – de ilyen mértékegység nem szerepel a számlán. Ez az örök ellentmondás: hiába mutat a mérőnk köbmétert, a szolgáltató az elfogyasztott hőmennyiség alapján rója ki a díjat. Így az elszámolás sem tartalmazhat mást, mint hogy mennyi MJ-ban kifejezhető hőmennyiséget használtunk el, annak mennyi az egységára, és így mennyi a fizetnivaló.
A többi azonban már a mi dolgunk: elosztjuk szépen a számsor végén álló áfás összeget a köbméterek számával, és megtudjuk, hogy most 1 köbméter gáz a tavaly decemberi 127–128 forint helyett 133–134 forintba kerül. Ez valóban 4,2 százalékos drágulás. A szám a havi alapdíjat is tartalmazza, amely a magasabb áfa miatt az eddigi 1000 forint helyett 1026 forint – és még az úgynevezett biztonsági készletezési díjat is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hirdetés
De ha valaki úgy érzi, hogy ennél is jobban emelkedett a gázdíja, annak eláruljuk: átlépte az 1200 köbméteres kedvezményhatárt és az ennek megfelelő hőmennyiségértéket. Afölött ugyanis ugrásszerű a drágulás: 1 köbméter már 148 forintba kerül. Az ügyfélszolgálaton érdeklődtünk, és megtudtuk: MJ-ban határozzák meg a havi kedvezménylimitet, amelyet téli hónapban könnyű átugrani. Ha év végén kiderül, hogy az éves határt összességében mégsem léptük át, visszakapjuk a pénzünket.