Az energiát jellemzően mindig valamilyen anyag közvetíti, így ezeket energiahordozóknak nevezzük. Ismerkedjünk meg először a primer majd a szekunder energiahordozókkal! A folytatásban két irányban is haladhatunk. A fosszilis és a megújuló energiaforrásokról olvashatunk tovább a részletesség irányában.
Primer energiahordozók
A primer energiahordozók a természetben található energiaforrások. Legtöbbször valamilyen anyag az energiahordozó eredete. A primer energiahordozók alatt korábban főleg a fosszilis jellegű energiahordozókat és az atomenergiával kapcsolatos energiahordozókat értettük.
Ezen belül a kőolajnak meghatározó szerepe van ma az energiaellátásban. A kőolajszármazékok szerepe a következő 20 éven belül várhatóan nem csökken jelentősen. Az enyhe csökkenő tendencia a földgáz szerepének növekedése valamint a megújuló energia részarányának előretörésének lehet köszönhető.
A földgáz előretörése a feltárt készletek növekedése miatt enyhén növekedik és a felhasználását lehetővé tevő tüzelőberendezések fejlődése miatt hatékonyabban használható fel. A földgáz felhasználása az olajhoz képest némileg kevesebb környezet-terheléssel járhat, pl. a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek használatakor. A földgáznak a fogyasztókhoz való eljuttatása viszont költséges megoldásokat eredményez, mivel általában hosszú vezetékek kiépítésére van szükség. A földgáz és a kőolaj az energetikai hasznosításon kívül a vegyipar legtöbb fontos alapanyaga is egyben.
A szén, mint primer energiahordozó a mai napig jelentős, bár csökken a felhasználása globálisan. A földön viszonylag egyenletesen helyezkednek el az ismert készletek. A fosszilis energiahordozók közül a szénből a legnagyobb a feltárt készlet a világon. Minőségük szerint eltérőek. A legértékesebb fekete kőszén az antracit, fűtőértéke 20.000-32.000 kJ/kg. A barnaszén fűtőértéke 15.000-20.000 kJ/kg. A barnaszén 40%-nál kisebb nedvességtartalommal rendelkezik. Minőségben ezt követi a lignit, mely 40 %-nál nagyobb nedvességtartalmú, erősen fás szerkezetű, fűtőértéke 5.000-10.000 kJ/kg. Ez utóbbi két szénfajtát leginkább szénerőművekben tüzelik el.
A legtöbb szénkincs Oroszországban, Kínában, Észak-Amerikában és Európában található. A villamos energia-termelés a mai napig jelentős részben támaszkodik a széntüzelésű erőművekre, evvel hozzájárulva a globális felmelegedést eredményező széndioxid keletkezéséhez.
Az atomenergia felhasználásával kapcsolatosan a jövőben sok a nyitott kérdés. Előnyös tulajdonsága mellett, amely a széndioxid mentes termelést is magában foglalja, sok ellenérzést vált ki a vél vagy valós veszélye. A más primer energiahordozóban szegény országok, mint Franciaország és Japán, alapvetően támaszkodnak az atomenergiára. Az atomerőművek üzemeltetési költsége viszonylag alacsony, de legtöbbször ebbe nem számolják bele a későbbi évtizedekre elhúzódó veszélyes anyagok tárolásának árát. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy az atomerőművek fűtőanyag készletei is kifogyóban vannak.
A primer energiahordozók másik nagy csoportjába a megújuló energiaforrások tartoznak. Ezek a földi illetve azon kívül lejátszódó folyamatok által folyamatosan megújulnak. Ide tartozik a napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza.
Köztes, nem egyértelműen besorolható a geotermikus, geotermális energia, amelynél a hőt bizonyos időhorizonton kimerülő energiaforrásként lehet értelmezni, bár ez is megújul időközönként.
A megújuló energia szerepe egyre növekvő tendenciát mutat és várhatóan exponenciálisan fokozódni fog. Jelenleg főleg a vízenergia szerepe jelentős a villamos energia ellátásban, ami hozzávetőleg 2000 TWh/év. Európában a támogatásoknak köszönhetően a szélenergia és a napenergia felhasználás dinamikusan növekszik, e mellett a biomasszára alapozott energiatermelés is jelentős.
Szekunder energiahordozók
Az energiahordozókat főleg azok átalakítása utáni állapotukban használjuk, így ezek már szekunder energiahordozók. Három fő csoportba tartoznak ezek:
A tüzelőanyagok esetében azokat nemesítve magasabb használati értéket állítanak elő, pl. a szénből kokszot, brikettet, az uránércből dúsított fűtőanyagot, az olajból benzint, gázolajat, stb.
A hőenergiát hőerőmű, reaktor, kazán, mint átalakító által főleg gőz vagy forró víz energiahordozó közvetíti.
A legjobban és legtöbb célra alkalmas energiahordozó a villamos energia, ami gazdaságosan használható és könnyen szállítható.
Az energia átalakításról és energiaátalakítókról bővebben ► 
A folytatásban két irányban indulunk tovább:
►►►Fosszilis energiahordozók
►►►Megújuló energiaforrások
21.09.2009