Új energiatermelési céllal termeszhető növény áll készen arra, hogy jövedelmező alternatívát jelentsen a szántóföldeken gazdálkodóknak, illetve besegítsen a családi gazdaságok energiaköltségeibe. A miscanthus sinensis, vagyis "energianád" sikeresen alkalmazkodott a kárpát-medencei viszonyokhoz. A növény hazai történetébe és lehetőségeibe Percze Attila, a SZIE tanára, a nád termesztési módszereit kutató magyar konzorcium szakértője avatott be bennünket. (AgroLine.hu) + (VIDEÓ!)
Mi az energianád?
Az energianád trópusi, szubtrópusi növény, származási helye Ázsia, a 90-es években kezdtek vele foglalkozni Európában, így hazánkban is. A hazai kísérletek Marosvölgyi Professzor nevéhez fűződtek aki többszöri szelekcióval kialakított egy magyar fajtát, ez a tatai nád.
Az energianád és egyéb energianövények a fosszilis energiahordozók közelmúltbeli árrobbanása miatt váltak újra érdekessé, illetve hazánk is vállalta CO2 kibocsátásának csökkentését, és ez szintén a megújulók felé hat. A Miscanthus az elmúlt 20 év alatt Adaptálódott az Európai klímához, mérsékelt égöv alatt is termeszthetővé vált. A BIOWATT kutatási konzorcium kísérleti ültetvényei többek között Magyarország egyik leghidegebb részén, Nógrád megyében találhatóak.
Tapasztalataik szerint az állomány jól tűri a fagyokat , tőpusztulást a keményebb hidegekben sem tapasztaltak, az esetleges késő tavaszi fagyok pedig csak az új hajtásokat károsítják, de azt a növény a szaporítószervéről (rizóma) képes regenerálni.Elsősorban hőelőállításra a legmegfelelőbb. Itt Magyarországon mi a fűtéscélú felhasználást próbáljuk forszírozni hiszen sokkal jobb hatásfokkal használható fel, mint áramtermelésre. Az egyik nagy előnye, hogy az égetési tulajdonságai, vagyis az energiatartalom, a keletkező hamu mennyisége, és a hamu olvadáspontja közelebb állnak a fásszáruakéhoz, ezért a nagyerőművi blokkokban sem jelentkezik az a probléma ami az energiafűvel volt, hogy üvegesedik a kazán belseje. A lágyszárúak nagyobb szilíciummennyiséget vesznek fel a talajból és amikor elégetjük, akkor a szilícium a hamu alacsony olvadáspontja miatt elolvad, és üveg képződik. Ezt nagyon munkás dolog letakarítani. A nádnál nincs ilyen probléma. Tüzeléstechnikai szempontból jó anyagnak mondhatjuk.
Az energiatartalom kb. 17-18 MJ kilogrammonként. A hasonló kapacitású fásszárúakkal szemben előnye, hogy lábon képes leszáradni 20 százalék alatti nedvességtartalomra, 20-25 % körüli nedvességtartalom mellett nem kell szárítani, szellőztetni, és így nem szállítjuk ezt a nagymennyiségű víztömeget a nád mozgatása során. Bálákban tömörítve egy egyszerű felső takarással is tárolható. Egy köbméter gázt két kilogramm náddal lehet kiváltani. Háztartásban, cserépkályhában brikett formájában tüzelhető el. De a gáznál megszokott automatizált, kényelmes működést is meg lehet oldani, hiszen pelletálható, pelletkazánban felhasználható a nád. Itt ugyanúgy megvan a hőszabályozás lehetősége, és az adagolás is lehet teljesen automatikus.
Egy családi házban, ahol jelenleg be van vezetve a gáz, gazdaságosabban lehet így fűteni?
Az biztos, hogy gazdaságosabb, a 45-50 forintos áruházi pellettel is. A dupla égésterű kazánokban akár kerti hulladékot is elégethetünk. Ezen kazánok (30-40 KW) ára egymillió forint körül mozog, kb. 4-5 fűtési szezon alatt megtérülnek. De minél nagyobb a kazán, annál rövidebb ez az idő. Egy átlagos ház kifűtése 0,3-0,5 hektáron termesztett nádmennyiséggel megoldható.
Mi a teendő, ha valaki magának szeretne ilyen nádat termeszteni?
Erre minden lehetőség megvan. Azt kell tudni, hogy a nádat apríték formájában is fel lehet használni, de úgy nagyobb távolságokra nem érdemes szállítani, túl könnyű (80-100 kg/m3). Így olyan cégeknek, telepeknek javasolható ez, ahol a fűtést meg kell oldani, és a nád ott lehet a telep közelében, ahol könnyen betakarítható, akár folyamatosan, igény szerint is úgy, hogy mindig annyit vágunk le szecskázóval, amennyit éppen fel akarunk használni, vagy betárolni.
A lakossági, önkormányzati felhasználásnál már általában valamilyen feldolgozott formátumra van szükség, brikettet vagy pelletet esetleg bálázott nádat lehet javasolni.
Mennyire egyszerű termeszteni, milyen igényei vannak?
Amikor a biomassza programok elindultak, pályázati lehetőségek nyíltak, és elkezdődtek a növény vizsgálatai, az volt az alapvető javaslat, hogy olyan helyekre kell ezt a növényt telepíteni ahol az élelmiszernövények gazdaságosan nem termeszthetők, hiszen gyengébb talajon is megél. Extenzíven termeszthetjük, tehát kevesebb kemikáliával, növényvédelemmel, tápanyaggal. Újabb nagy előnye, hogy a meglévő talajművelő eszközök és a jól ismert szálastakarmány-betakarító megfelelnek a termesztéséhez. Ami speciális benne, hogy ültetni kell (rizóma vagy palánta), ezt egy átalakított ültetővel meg tudjuk oldani, tehát ehhez sem szükséges óriási beruházás.
Teljes cikk >>
Forrás: AgroLine.hu
Energiacentrum energianád telepítés >>