Brazília, a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa hatására bejelentette, hogy biztonságosabbá teszi tengeri olajfúróit.
A Deepwater Horizon április 20-i felrobbanása után a brazil állami olajügyi hivatal (ANP) kérdőívet küldött valamennyi tengeri olajfúró üzemeltetőjének, hogy tegyenek jelentést létesítményeik állapotáról és biztonsági rendszabályaikról. Májusban a legnagyobb olajcég, a Petrobras képviselői az ország törvényhozása előtt megerősítették, hogy mentőalakulataik készek legkésőbb 24 órán belül bármelyik létesítményüknél beavatkozni, és a partoktól legtávolabbi tengeri olajtornyot is elérik 8 óra alatt.
Brazília régóta világelső a mélytengeri olajfúrásokban. Biztonságukra jellemző, hogy igazán súlyos balesetek csak az 1980-as években történtek az ország partjainál: 1984-ben robbanás következett be az Enchova Central platformnál és az evakuáció során 42-en meghaltak. 1988-ban ugyanott pusztított súlyos tűzvész. Az elmúlt néhány évben csupán kisebb incidensek voltak, amelyek nem, vagy csak minimális tengeri szennyezettséget okoztak.
Ugyanakkor fontosnak tartják a biztonság megerősítését, különösen azoknál a létesítményeknél, amelyekkel a partoktól 300 kilométerre, 7000 méter mélyen, egy sűrű, 2000 méteres sóréteg alatt folynak munkálatok tenger alatt. Maguk a szakértők sem tudják pontosan, hogy a hatalmas víznyomás mit okozhat és ugyancsak technológiai kihívást jelentenek azok a 120 millió éves, porózus sziklák, amelyek a nyersolajat rejtik. Ráadásul a tengervíz alacsony hőmérséklete (4 C) azzal a kockázattal járhat, hogy szilárd parafinréteget képez az olajat szállító csövekben. A sóréteg feletti talapzat instabil, nehéz a platformokat rögzíteni. A legnagyobb veszély azonban a korrózió, amelyet az olajmezőkön nagy mennyiségben jelen lévő széndioxid okoz.
A Petrobras két megoldást is fontolóra vesz. Vagy olajvezetékeket épít a mélytengeri olajkút és a part között, hogy az olajnak ne kelljenek a platformokon vagy tartályhajókon keresztül eljutnia a szárazföldre, vagy pedig olyan mesterséges, közbülső szigeteket építenek, amelyek félúton vannak, a kút és a part között.
A „presal”-nak nevezett mélytengeri olajmező a becslések szerint mintegy 50-100 milliárd hordónyi olajat rejt, és általa Brazília 2030-ra a világ 4. nyersolajtermelőjévé válna.
14.06.2010