Egy német tanulmány szerint Európa legnagyobb gazdaságában akár egymillió új munkahely is létrejöhet a megújulóenergia-szektorban a következő egy-másfél évtizedben. A meghökkentő adat arra utal, hogy a zöldenergia-ipar munkahelyteremtő potenciálját idehaza is érdemes lenne komolyan számításba venni. A német gazdaságkutató intézet elemzői szerint a megújuló energia hasznosításából Európában Németország fog a legtöbbet profitálni – részben a megugró export, részben az ágazat új álláshelyei nyomán. Az intézet tanulmányában szereplő egymilliós nagyságrend a legtágabban értelmezett zöldenergiaszektorra értendő: beleszámítanak a csúcstechnológiás iparágak (szélturbina- és napelemgyártás, üzemanyagcellák, második és harmadik generációs bioüzemanyagok stb.), a biomassza-termelés mezőgazdasági és erdészeti területei, a hulladékkezelés energetikai ágazatai (termikus hasznosítás, biogáz-előállítás), sőt a nyílászárógyártás és -beszerelés, illetve a hőszigetelés vállalkozásai is. (nol.hu)
Magyarán minden olyan munkahely, amely azért jön létre, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót és/ vagy több megújuló energiát használjunk.
Miután Németország Európán belül az összes érintett ágazatban piacvezető, a jelentős munkahelyteremtő hatás aligha szorul bizonyításra. Az egymilliós szám azonban mellbevágó – még egy 80 milliós ország esetében is. A magyarázat részben abból adódik, hogy a zöldenergia lényegesen munkaintenzívebb, mint a fosszilis vagy a nukleáris energiaszektor: egységnyi energiára vagy GDP-re számítva átlagosan háromszor annyi munkát hasznosít, mint a „nem megújuló” energiaipar. (Hogy ez jó-e, vagy inkább rossz, arról a különféle közgazdasági iskolák véleménye megoszlik. A fosszilis alapú energiatermelés hatékonyabb, viszont sokkal több a káros környezeti hatása. A zöldenergia kevéssé hatékony, ám kíméli a környezetet, ráadásul a jelentős munkaerő-felesleggel küzdő országokban a hatékonyság nem feltétlenül pozitívum.) A megújuló energiák nem csak hagyományos (alkalmazotti) munkahelyeket teremtenek – az iparban és a mezőgazdaságban –, mivel meglehetősen izmos K+F-szektor is kapcsolódik hozzájuk. Emellett – és ez a hatás már most jól megfigyelhető Németországban – rengeteg mikro- és kisvállalkozás jön létre a szektorban: ezek az egy-két személyes cégek energetikai tanácsadással, fűtőrendszerek tervezésével, biomasszakazánok üzemeltetésével, utólagos hőszigeteléssel, gépkocsik üzemanyagrendszerének átállításával foglalkoznak.
A németországi példát analógiaként használva – a megújulókat és az energiatakarékosságot támogató pályázati rendszereket feltételezve – Magyarországon 100-120 ezer tartós munkahelyet lehetne remélni a zöldenergia-szektor fejlődésétől. Ezzel korábban, még a választási kampány idején a jelenlegi kormányerők is számoltak, ám a tavalyi költségvetésből, illetve az Új Széchenyi Tervből végül kimaradtak a „zöldmunkahely-teremtést” szolgáló források. A jelenlegi válsághangulatban, az adóbevételek szűkülése és a GDP-kilátások romlása idején kicsi az esély rá, hogy a kormány ezen a területen érdemi fejlesztésbe kezd – holott a zöld energia-szektor viszonylag kevéssé konjunktúraérzékeny, és jellemzően válságálló: a fűtésről és a meleg vízről – különösen, ha olcsóbban is beszerezhető – krízis idején sem szívesen mondanak le az emberek.
Teljes cikk >>
Forrás: nol.hu
