A japán geotermia-fejlesztési tanács a közelmúltban állapította, hogy Tohuku tartomány hat prefektúrájában akár 740 MW geotermikus kapacitást is létre lehetne hozni, amennyiben ebbe bevonnák a terület nemzeti parkjait is.
A márciusi pusztító fölrengés éppen ezt a tartományt sújtotta a legjobban. A földrengés Japán-szerte összesen 6800 MW-nyi áramkimaradást okozott. A becslések szerint az ország teljes hagyományos geotermikus kapacitása 85 000 MW, amely több mint elegendő lenne ahhoz, hogy teljesen átvegye az atomerőművek szerepét.
A hagyományos geotermikus energia-fejlesztés a Föld vulkanikus aktivitású területeit használja ki, hogy gőzt termeljen egy hagyományos működő hőerőműhöz a Rankine-ciklusnak nevezett termodinamikai eljárás alkalmazásával. A geotermikus energiának – a nukleárishoz hasonlóan – 90%-os a kapacitás-faktora. Ugyanakkor, a fosszilis energiával működő erőművekkel ellentétben a geotermikus hőközpontok nem termelnek üvegházhatású gázokat, ráadásul nincsen szükségük közvetítő bázisokra, mint a nap- vagy a szél-erőműveknek.
Japán jelenleg nagyban függ az importtól az elektromos áram terén. Ezért nem meglepő, hogy sokáig igen vonzó megoldásnak látszott a nukleáris energia, a Hirosima és Nagaszaki miatti félelmek ellenére. Különös módon ma japán cégek, a Mitsubishi, a Toshiba és a Fuji Electric a vezetők a geotermikus felszerelések iparágában, ők szállítják a gőzturbinák 70 százalékát a világ geotermikus erőműveibe.
Japánban jelenleg mindössze 530 MW-nyi geotermikus energiát használnak fel. Egyelőre inkább úgy tekintenek rá, mint olyan természeti forrásra, amely meleg vizű üdülőhelyeiket táplálja, mint megújuló energiára. A tokiói kormány mindenesetre az idén nyáron enyhítette a nemzeti parkokban és más védett területeken való fejlesztésekre vonatkozó tilalmakat. A fejlesztők most már kutathatnak föld alatti geotermikus források után, amennyiben a fúrásokat átlósan végzik e területeken kívülről, vagy más módon óvják meg a parkok természeti kincseit.
Teljes cikk >>