Bulgária kormánya kihúzta a gyufát Oroszországnál azzal, hogy kihátrált a Burgasz-Alexandroupolis energiaprojektből. Moszkva többször figyelmeztette a balkáni országot, hogy különutas energiapolitikájával még sok gondot okozhat saját magának a jövőben. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány szerint a projekt veszteséges lenne az ország számára és a környezetvédelmi szempontok sem engedélyeznék a kőolajvezeték megépítését. A bolgár ellenzék és az orosz sajtó a hír bejelentését követően kemény bírálattal reagált a döntésre. (kitekinto.hu)
Többéves huzavonát követően Bulgária kihátrált a Burgasz-Alexandroupolis energiaprojektből. A 90-es évek óta napirenden lévő orosz-bolgár-görög kőolajvezeték megépítéséről a feleknek csak 2007-ben sikerült megállapodniuk. A Burgas-Alexandroupolis útvonal kiépítése lényegesen megkönnyítené az Oroszországból Görögországba érkező kőolaj útját. A terv szerint az orosz kőolaj, amely most a Fekete-tengeren a Dardanellák szoroson keresztül jut el tankerhajókon Görögországig, közel 280 kilométer hosszú kőolajvezetéken érkezne meg a célállomásig. A kezdeti tervek szerint éves szinten 35 millió tonna kőolaj folyna át a vezetéken, a „Trans Balkan Pipeline BV” projektvállalat 51százalékban orosz, 24,5 százalékban görög és 24,5 százalékban bolgár állami tulajdonban lenne.
A három állam által aláírt szerződés nyilvánosságra kerülését követően Pomorie és Szozopol városok vezetése valamint számos civil szervezet referendum kiírását sürgette az ügyben. A térség lakosai, tartva a projekt megvalósítása következtében fellépő környezeti károktól, alkotmányos jogukkal élve megtámadták a beruházást. Pomorie lakosai 2009-ben elsöprő (99 százalékos) többséggel elutasították a kőolajvezeték tervét. A legnagyobb fejtörést a kivitelezőknek a kőolaj tankerhajókról vezetékbe való juttatásának módja okozta – két lehetőség merült fel, a tengerben megépülő két kőolajplatformok segítségével, vagy a Roszeneci kikötő kibővítésével oldani meg a problémát. A felek a kikötő kibővítése mellett állapodtak meg, ugyanakkor több hatósági engedély hiányzott megvalósításához. Bulgária Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma többször felszólította a „Trans Balkan Pipeline BV” kivitelező vállalatot, hogy környezeti hatástanulmányt készítsen. A vállalatok háromszor is készítettek hatástanulmányt, ugyanakkor a minisztérium kifogásolta a vállalatok által ajánlott új kikötő megépítésének módját és körülményeit. Szakértők szerint a NATURA2000 program egyes pontjaival is ütközne az energetikai beruházás.
Teljes cikk >>
Forrás: kitekinto.hu