
Ha meg akarjuk keresni, hogy melyik Európa „legzöldebb” városa, az első helyek egyikén bizonyosan Koppenhágát találjuk. A kevesebb, mint két millió lakosú dán főváros lakosai életminőségét tekintve a legjobbak közé tartozik. (Aiolus News)
Széles zöld területek, kilométeres kerékpárutak, a megújuló forrásoknak a környezettel összhangban történő felhasználása, az önkormányzat és az egyes polgárok figyelme a tisztaságra és a városi környezet tiszteletére, mindezek alkalmasak arra, hogy Koppenhága versenyben legyen a „zöld város „címért.
2009-ben a dán főváros látta vendégül az ENSZ Klímaváltozási Konferenciáját s akkor a koppenhágai önkormányzat megerősítette aktív elkötelezettségét arra, hogy 2025-re szénmentes várossá váljék.
Miután 2010-ben jelölték a várost az Európa „zöld fővárosa” díjra, Koppenhága egy sor intézkedést hozott tengerpartjának megőrzése és átalakítása érdekében. Az Európai Unió éveken át a „kék zászlót” adományozta a várost körülölelő tengerpartnak, amely lehetővé tette a polgárok számára, hogy egyenesen a város kikötőjében strandoljanak.
Koppenhága utcáin haladva nemritkán lehet találkozni idősekkel, üzletemberekkel, családokkal, vagy diákokkal, a város lakosságának több mint 35%-éval, akik kerékpárjukat naponta elsődleges közlekedési eszközként használják. A hatóságok 2015-ig el akarják érni, hogy a naponta ingázók fele kerékpárt használjon, és ezzel csökkentse a CO2 kibocsátást 80 000 tonnával. Ennek érdekében számos határozatot hoztak:
Kiterjedt kerékpárutak építése a központ és a környéke között, Jelenleg kidolgozás alatt van egy terv, amely a város közlekedési lámpáit oly módon szabályozza, hogy a kerékpárosok számára „zöld hullámot” teremtsen, biztosítva egyenletes 20 km sebességet.
Több mint 2000 kerékpárt bocsátanak a város polgárainak rendelkezésére, akik néhány euróért egész nap használhatják a kerékpárt és az visszaszolgáltatva, visszakapják a letéti pénzüket.
Ha pedig a kerékpár tisztításra vagy javításra szorul, csak be kell állni az u.n pit-stop-hoz, ahol minden szükséges szerszám megtalálható a javításhoz, a gumi felfújásához, a fék kicseréléshez vagy a tisztításhoz. A dolog pikantériája, hogy ezt a struktúrát az egyik legnagyobb norvég olajtársaság szponzorálja, amely a benzinkutak mellett állította fel ezeket a pit-stop-okat.
Zöldet mindenkinek
Jelenleg minden fővárosi lakosnak 300 méter zöld terület áll rendelkezésére. Azonban 2015-re 14 új parkot létesítenek, 3000 fát ültetnek, megosztva a fasorok, a kertek és a sétáló zónák között. A város központja mindig tökéletes állapotban van, a várost átszelő széles csatorna olyan tiszta, hogy a polgárok úszhatnak benne.
Az önkormányzat és az építési hatóságok továbbá elindítottak egy szabályozást a tető kerteket illetően. Koppenhága virággal borított területe jelenleg mintegy 20 000 m2, ebből 30 épületen van tető kert.
Tiszta energia
Koppenhága kornyékét már most számos szélvitorla oszlopa szegélyezi. A főváros már a hetvenes évektől kezdve sokat fordított a környezet védelmére. A cél: fokozatosan lecserélni a fosszilis fűtőanyagú erőműveket, biomasszára alapozottakra. Ezáltal csökkenthetik a CO2 kibocsátást a levegőbe, s egyúttal csökkentik a megsemmisítendő hulladékot.
Az önkormányzat olyan pénzügyi ösztönző szabályokat vezetett be, amelyek kiterjednek a mindennapi élet különböző területeire: szubvencionálják a villany meghajtású autókra való áttérést, csökkentik az adót a valódi szelektív hulladék gyűjtésért, finanszírozzák a magas elektromos szolgáltatású házak építését.
Samsø szigete
Háromórai hajóútra Koppenhágától fekszik Samso szigete, amelyről az állítják, hogy „ az álmok szigete vagy ilyen nincs is” A 114 km2 területű és 4300 lakosú sziget 1997ben kizárólag a fenntartható energiára állt át. Ma a szükséges energia 100 %-át 21 szélturbina állítja elő, amelyek egy részét a nyílt tengerre telepítették, míg a melegvízhez és a fűtéshez szükséges energiát a napkollektoroktól és a biomasszából nyerik. Majdnem az összes lakos áttért az elektromos autóra, amellyel 140 %-al csökkentették a CO2 kibocsátását.
Koppenhága számára „zöld várossá” lenni nemcsak dicsőség, hanem kötelesség is. Egyre nagyobb számban alakulnak át üzletek, éttermek, szállodák és szolgáltató központok az öko politikának megfelelően, az élelmektől a ruházatig, az elektromosságtól az építő anyagokig, egészen a városnéző öko sétáig, hogy egyre közelebb kerüljenek a 2025-ös célkitűzéshez.
Teljes cikk >>
Forrás: Aiolus News
25.01.2012