
Az USA villamos energia igényének 10 %-át a korábban még atombombaként tárolt, de mára leszerelt atomfegyverek alapanyaga adja. Ilyen, leszerelt atomfegyverek nem csak a "hazai" készletből, hanem a korábbi orosz fegyverarzenálból is származnak. Ilyen módon békésen jutnak célba az orosz atomfegyverek és még fizetnek is érte az amerikaiak.
A hidegháború vége óta az energiaparban hasznosulnak a korábbi atomfegyverek üzemanyagai, ami jó üzletet jelent a régen szembenálló feleknek. A gondot most már az jelenti, hogy a könnyen átalakítható atomfegyverek fogytán vannak, így a dusabb töltetű bombákat kell megfelelő állapotra hozni. Az energiaipar számára kényes témát nem sűrűn feszegetik, mivel gyakorlatilag arról van szó, hogy a korábban, mint orosz célpontként az USA-ra szegezett atomfegyvereket vásárolják meg a régi ellenségtől. A program találó neve a "Megatonnából Megawatt" projekt, amely szén-dioxid mentes energiaellátást tesz lehetővé az atomerőművekben felhasználva. A készletek még néhány évig kitartanak, majd ezután a várható leszerelési törekvések már újabb alapanyagot szolgáltathatnak. Amennyiben a háttérben folyó diszkrét tárgyalások eredményre vezetnek, úgy az erősebben dúsított atom robbanófejek szolgálhatnak békés célokat. Mindez olyan, mint egy képzeletbeli uránlelőhely. Az erőművek által használt urán 5 %-alatti dúsítású, míg az atombombáknál 90%-ra dúsított uránt használnak. Az fűtőanyag céljára történő urándúsítás eljárása ráadásul sokkal drágább, mint a fegyverek dúsabb alapanyagának visszaalakítása a szükséges szintre. Az atomenergia ipar mindíg előrelátóan tervez, mert legalább öt évre előre biztosítaniuk szükséges az üzemanyag forrásokat.
17.11.2009