A környezeti elemek közül a növény a vízre és a hőmérsékletre a legérzékenyebb. Legjobban a jobb csapadékellátottságú ( >600 mm) és melegebb területeken terem, ahol az átlag hőmérséklet 8 °C fölött van. A kínai nád C4 –es növény, vagyis a C4 –es típusú fotoszintézis jellemző rá. Ennek köszönhetően a melegebb éghajlatú területeken kiemelkedő produkcióra képes. (energiacentrum.com)
A C4 –es növények sokkal hatékonyabban kötik meg a levegő CO2 –ját és építik fel fotoszintézis során a növényi biomasszát. További előnyük, hogy 1 gramm szárazanyag előállításához felhasznált (légzéssorán elpárologtatott) víz menyisége is kb. fele a C3 –as (pl. őszi búza) növényekének. Mindezek a tulajdonságok a trópusi, szubtrópusi, de a mérsékelt égövben is jelentős előnyhöz juttatják az ilyen típusú növényeket a biomassza előállítás terén. A Miscanthus nem különösebben igényes a talajra, irodalmi adatok szerint szinte minden talajon (futóhomokon nem), tapasztalataink szerint 10-15 aranykoronás talajokon is sikeresen termeszthető.
Az energianád termesztése
Az ültetvény telepítésére kiválasztott területre a talaj 8 °C-os hőmérsékleténél ültethető. Hazánkban ez a talajhőmérséklet általában április első dekádja után alakul ki. A telepítés során 1 ha –ra 10 000 db. rizóma vagy palánta kerül elültetésre 1 m-es sortávolsággal és 1 m-es tőtávolsággal. Ez a tenyészterület nagyon nagynak és ezzel az állomány igen ritkának tűnhet, de a nád 3 év alatt elfoglalja a rendelkezésre álló területet és zárt állományt képez. Ennek köszönhetően az igazi termőre fordulás is a 3. évtől kezdve területtől (talaj, hőmérséklet és csapadékviszonyok) függően tapasztalataink szerint 10-20 t/ha száraz termésre képes öntözetlen viszonyok között. A betakarításra évente egyszer kerül sor, általában a téli vagy kora tavaszi időszakban (január-március). A nád nedvességtartalma a téli időszakban 40 % körüli, amennyiben csúsztatjuk a betakarítást a márciusi időpont felé a lábon álló nád akár 15 %-ra is leszáradhat, vagyis a betakarítás után azonnal felhasználhatóvá válik. A száraz nád energiatartalma 18 MJ/kg, így a 10-20 t/ha-os terméshozam 180-360 GJ/ha/év energiahozamot jelent.
Az energianád energetikai célú felhasználása
A betakarítás során kapott nyersanyag (szecska, bála, kéve) azonnal vagy további feldolgozás után (brikett, pellet) felhasználható. Az így kapott biomassza tüzelőanyagként szolgálhat erőművekben, kistérségi hőtermelő központokban, kisebb kazánokban a családi házakban. A növény égési tulajdonságai a fáéhoz hasonlítanak, hamujának olvadáspontja magas (950 – 1050 ºC ) ezért adaptálható a fatüzelésű kazánokhoz és az erőművi felhasználás is lehetséges.
Forrás: energiacentrum.com
Energianövény-ültetvény telepítési és szaporítóanyag termesztési program az energiacentrum.com-tól >>>