A múlt évben valóban megjelent az European Journal of Wildlife Research-ban a Loughborough-i egyetem kutatóinak egy tanulmánya, amely szerint a rovarok, lepkék, molyok vonzódnak a fehér és a világos szürke színhez. A rájuk vadászó madarak és denevérek pedig üldözésük közben nekiütköznek az oszlopoknak és lapátoknak és sok esetben elpusztulnak, különösen éjszaka és nyáron, amikor sok a bogár. A lilás és a kék szín viszont közömbös a rovarok számára.
Ennek a megállapításnak és a tájba való integrálási törekvésnek a jegyében egyes országok meg is változtatták szélturbináik színét. Németországban, például, az Enercon az alsó részüket zöldre festi. Québecben az újonnan telepítetteknek szintén halvány zöld a színük.
Franciaországban Nathalie Kosciusko-Morizet környezetvédelmi miniszter a hivatalos közlönyben megjelent válaszában kifejtette,hogy semmi nem akadályozza meg ma a tulajdonost, hogy a tájnak megfelelő színre fesse szélturbináját, de a választás nem mehet szembe az érvényben lévő adminisztratív rendelkezésekkel.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hirdetés
Egy 2009-ben hozott rendelet azonban megszabja, hogy a szélturbináknak fehéreknek és fénylőknek kell lenniük, hogy a repülőgépek számára jól észrevehetők legyenek. A fehéren kívül ezért maximum a világos szürke a megengedett.
Egyébként, a szín nem az egyetlen tényező, amely szerepet játszik a vonzásban. A hő, amelyet a szélturbinák termelnek és a zavarok, amelyeket okozhatnak a madarak és a rovarok érzékelő szerveiben szintén szerepet játszanak sorsukban.