Napkollektorokról, napkollektoros rendszerekről, melegviz készítéséről, napkollektor összehasonlításáról szóló összeállítás.Napkollektorokról, működésükről, típusairól szóló cikk. Bemutatjuk, hogyan használhatóak a napkollektorok, melyik változatnak milyen előnyei vannak. Mikor jobb a sík napkollektor a vákuumcsövesnél. A nyári vagy szezonális napkollektor kialakítása, használhatósága. Fagyállóval és fagyálló nélküli, drain back napkollektoros rendszerek sajátosságai. A kollektorok bővítési lehetőségei, medencébe vezetett hőenergia, fűtésrásegítés lehetőségei napkollektorral. Más hőtermelők és a napkollektor egy rendszerben való alkalmazásának lehetőségei.
A napkollektorok a nap sugárzó energiáját hőenergiává alakítják. Ezt a hőenergiát használhatjuk melegvízellátásra, medencefűtésre vagy épületfűtésre egyaránt. Alapvetően két napkollektor típus terjedt el az utóbbi időben.
Egyrészt a sík kollektor,
másrészt a vákuumcsöves napkollektor. 
Megoszlanak a vélemények, hogy melyik típus alkalmasabb hazánk éghajlatán a hőenergia gyűjtésre. Mérési tapasztalatok szerint mindkettőnek megvan a létjogosultsága. Úgy tűnik, hogy a téli félévben a vákuumcsöves a nyáriban pedig a sík kollektorok teljesítenek jobban.
Mindkét típusnak van kizárólag a fagymentes időszakokra alkalmas olcsóbb kialakítása és a téli fagyban használható teljes szezonos rendszerváltozata is. A kizárólag fagymentes időszakra használható rendszereknél a hőátadáshoz nincs szükség fagyálló közegre vagy más technikai megoldásra, így a nyári időszakosan használt helyszínek esetén ez gazdaságosabb megoldást nyújthat.
Előfordul az is, hogy a fűtéshez olcsó biomassza tüzelőanyagot használunk és a melegvízellátáshoz is elegendő hő keletkezik, Ebben az esetben a nyári melegvízellátást megoldhatjuk a fagyálló nélküli napkollektoros rendszerrel is, annál is inkább, mert ha a fűtést már nem használjuk, tehát a kazánt leállítottuk, így az már a melegvízellátást nem biztosítja. A kazán leállításának időszaka egybeesik azzal az időszakkal, amikor a használati melegvíz biztosítását a fagyálló nélküli rendszer már biztonságosan ellátja.
A napkollektoros rendszerek téliesített változatánál a fagymentességet a rendszerben lévő fagyálló folyadék vagy a több funkciót is betöltő, érzékelőkkel ellátott drain-back rendszerelem biztosíthatja.
A napkollektoros rendszer bővíthetőségének megvannak a korlátai. Abban az esetben, ha a téli fűtésrásegítést esetleg teljes fűtést napkollektorral szeretnénk megvalósítani, úgy erősen megnövelt napkollektor felületet kellene elhelyeznünk a téli napenergia szegény időszak miatt. Az ilyen megnövelt napkollektor felület viszont a nyári időszakban hatalmas többlet hőenergiát eredményez, amelynek elvezetésére szükség van, a rendszer károsodásának elkerülése érdekében. Ilyen esetben a „fölösleges” hőenergiát medencébe vezetve, a medence használatának időtartamát elnyújthatjuk, akár több hónappal is.
Napkollektoros fűtést úgy is megvalósíthatunk, ha nem rendelkezünk medencével. Ekkor a megnövelt napkollektor felületből nyáron keletkező többlet hőenergiát egy szigetelt föld alatti tárolóba vezethetjük. Ezt szezonális tárolónak nevezzük. A tavaszi és őszi fűtéshez elegendő hőenergiát nyerünk a megnövelt felületből. A téli fűtést egyrészt a nyáron elraktározott hőenergia visszanyerése biztosítja, másrészt a kollektorok téli napsütésből nyert energiatermelése. Extrém hideg időkben pedig a rásegítést bármilyen egyéb kazánból nyerhetünk, aminek üzemeltetése és fogyasztása jelentős mértékben lecsökken, mivel csak ritkán kell használnunk. Jelenleg ilyen módon fűthetünk a leggazdaságosabban hosszú távú működtetési lehetőséggel. A megoldás hazánkban még kevéssé ismert, de külföldön, kevésbé napsütötte országokban is eredményesen használják ezt az eljárás.
23.06.2009