A hawaii egyetem kutatói végeztek egy felmérést, amelyből megállapították, hogy a stressz úgy viselkedik, mint egy ragályos betegség, vagyis a hordozó megfertőzi környezetét és a környezet is továbbadhatja.
A tudomány ezt a másodlagos stresszt „passzív stressznek” nevezi és azok az emberek az áldozatai, akik érzelmileg azonosulni tudnak mások bajaival. Az érintettek elsősorban a nők, de a férfiak sem tudják magukat mentesíteni tőle. Sőt, egy finn kutatás kimutatta, hogy a szülők stressze erősen hat a gyermekeikre is, annyira, hogy iskolai teljesítményük is romlik.(Aiolus News)
A problémát súlyosbítja, hogy modern társadalmunkban egyre több a stresszes ember, így egyre többen tudják azt átvinni másokra. Az angolok, akik átlagban 48 órát dolgoznak hetente, nagyon komolyan veszik ezt a problémát, ők nevezték el a stresszt a 21. század pestisének. Az olasz 18 és 64 évesek között 10-ből 8 ember szenved benne és a megkérdezettek 58 %-a jelentette ki, hogy az utóbbi években stresszének szintje emelkedett a munka és az anyagi problémák miatt.
A pszichológusok álláspontja, hogy a passzív stressz a szó szoros értelmében nem betegség, hanem a szervezetnek egy olyan komplex reakciója, amely képes rendellenes módon kifejlődni és egyes esetekben még fizikai betegséget is okozhat. Vannak emberek, akik nagyfokú képzelő, érzelmi és empátiás képességük miatt erősen reagálnak mások problémáira, attól függően is, hogy az illető mennyire áll közel hozzá. Ki ne ismerné azt a helyzetet, amikor a család egyik tagja, vagy a munkahelyen a főnök, a kolléga idegállapota kihat a feleségre, a gyerekre, vagy az egész kollektívára.
Minél érzékenyebb valaki, annál nagyobb mértékben. Arról sem lehet ugyanakkor elfeledkezni, hogy a „bacilusgazda” típusától is nagymértékben függ a „járvány” terjedése.
Vannak emberek, akik a barátságot, a rokonságot egocentrikus módon értelmezve szinte ráontják a problémákat másokra, ráadásul, rendszerint drámai módon. Jaj azoknak, akikre ezzel hatni tudnak. A legtöbbet azoknak ártanak, akik túlérzékenyek, azok, akik meglepő gyorsasággal annyira azonosulni tudnak velük, hogy még arckifejezéseiket, hanghordozásukat, testtartásukat is képesek felvenni.
Ezeknél a passzív stressz személyiség függőségbe torkollhat. Szerencsések azok, akik az úgynevezett „Szent Ferenc szindrómával” vannak megáldva. Vagyis azok, akik türelemmel és megadással képesek mások bajait meghallgatni és nem lesznek stresszeltek egy olyan kapcsolatban sem, amelyben a saját problémáikra az időnek csak 10 %-a jut. Ilyen emberek azonban kevesen vannak.