33 évig szolgálta ki a Szovjetunió kőolajiparát a világ legelső mesterséges szigete. A héthektáros platformot 1982-ben nyelte el csaknem teljesen a Kaszpi-tenger. A dollármilliárdokat termelő elsüllyedt szovjet Atlantiszt ma már senki sem akarja igazából megmenteni - olvasható a Falanszter blog friss bejegyzésében. A kurszki tankcsata előtt két nappal rendelte el Sztálin, hogy a szibériai és az azeri kőolaj- és földgázmezők bányászatának 1944-re tervezett megduplázása mellett Moszkvának a Kaszpi-tenger szénhidrogén-lelőhelyekben gazdag kontinentális talapzatára egy vasbeton merevítésű mesterséges sziget-rendszert is fel kell építenie. (hvg.hu)A Bakutól 110 kilométernyire, a nyílt tengeren felépítendő várost és a hozzá kapcsolt szivattyútelepeket fokozatosan kívánta felépíttetni a Kreml. Bajbakov javaslatára először hét kiszuperált hajót hegesztettek össze, amelyeken két fúróállomást, szivattyúkat és egy ideiglenes jellegű szállást alakítottak ki. 1950-re a Kaszpi-tenger azeri oldalán már tizenkét kisebb-nagyobb méretű, gólyalábakon álló platformváros meredt ki a vízfelszínből, amelyek között már 264 fúrótorony szívta éjjel-nappal kifelé a Föld fekete vérét. Teljes cikk >> Forrás: hvg.hu