Energiacentrum hírportál: itt gyorsan és egyszerűen megtalálja a legaktuálisabb információkat, újdonságokat és egyéb érdekességeket. Hasznos információkkal szolgálunk olyan energiafelhasználási lehetőségekről, mint a napelem, napkollektor, szélgenerátor és az alternatív energia. Reméljük, hasznosak leszünk az Önnek.



Home / Más energiák / News
Kautéla Zrt    Tel: 06/30-596-1967    E-mail: info@energiacentrum.com

Tovább csökken az ózon a sztratoszférában

17.01.2012
Tovább csökken az ózon a sztratoszférában

Az olaszországi L,Aquilában működő rádiószonda mérése szerint a sztratoszférában lévő ózon 10 %-al csökkent. Eddig csak a Déli-sarkon történő csökkenésről volt szó, de ugyanez a folyamat megy végbe az Északi-sarkon is, ami közelebbről érinti Európát. Az Északi-sarkon a csökkenés mértéke elérte a 40 %-ot, míg a Déli-sarkon az 50-et. (Aiolus News)

Az Északi-sarkon az ózoncsökkenés a tél vége és a tavasz között következik be, a mi féltekénken január és április között. A déli féltekén május és október között. Ennek az az oka, hogy a sarki tél idején a sztratoszféra 15-25 km között hidegebbé válik, mert el van szigetelve az atmoszférától egy örvény miatt, amely lefedi a sarki zónákat.

Az alacsony, mínusz 80 fokos hidegre azért van szükség, mert ilyenkor tud kondenzálódni az ottani kevés vízgőz. A formálódó jégfelhők magukba szívják a salétromsavat és ez egy sor olyan reakciót vált ki, amelyek ezerszeresére növelik a klór alkotó elemeit,a melyek felelősek az ózon csökkenéséért.

A sztratoszférában lévő klórt az emberi tevékenység termeli, például, a sprayek használata. A Montrealban megkötött egyezmény, amely végleges formájában a nyolcvanas években lépett érvénybe, fékezi ezt a szennyezést, így ma a klór elemeinek koncentrációja csökken. Ennek ellenére az ózon a két sarkon még nem formálódott újra meg, sőt, az Északi-sarkon rosszabbodik a helyzet. Ennek oka, hogy az atmoszféra klórral telitett, ennek kell visszatérnie a normális állapotba, amihez évtizedekre lesz szükség.

Vannak azonban jelentős különbségek a déli és az északi ózonlyuk között. Az Északi-sark akkora területet foglal el, mint kb. ötször Németország, míg a Déli-sark 25 millió négyzet km. kiterjedésű, vagyis kétszer akkora, mint az USA. A változások a mi féltekénken kevésbé szabályosak, mert a domborzat miatt élénkebb az atmoszférikus cirkuláció, ami azt jelenti, hogy az ózonlyuk alakulása kevésbé kiszámítható. A fő különbség azonban az, hogy a mi féltekénken ez a csökkenés sűrűn lakott zóna felett megy végbe, ami potenciálisan elég veszélyes. Az ózon csökkenése, ugyanis, magával hozza az ibolyántúli sugárzás növekedését.

Forrás: Aiolus News








NRGENS

Feliratkozás

Hírlevél

Keresztnév:


Vezetéknév:


E-mail cím:


Feliratkozás      Feliratkozás







kkeresőoptimalizálás, nyereséges internetes üzlet felépítése

Zöld Bank

tudatbázis

út a jövőbe