Autóra tapasztott mágneses bombák, motorra szerelt pokolgép, toroklövés, emberrablás. Nem válogatnak a módszerekben az iráni nukleáris szakértőket sorra likvidáló gyilkosok. A natanzi urándúsító szerdán felrobbantott részlegvezetője néhány év alatt immár az ötödik olyan iráni atomtudós, aki ellen halálos merényletet követnek el. Irán Izraelt gyanúsítja, ami viszont tagadja érintettségét. (origo.hu)
Mágnessel autóra tapasztott pokolgéppel végeztek szerdán az Irán natanzi urándúsító kereskedelmi részlegének vezetőjével, az atomfizikával és kémiával is foglalkozó Mosztafa Ahmadi-Rosan professzorral. A BBC iráni tudósítója szerint a bomba ugyan kisméretű volt, de elég erős ahhoz, hogy megöljön egy vagy két embert. Utóbb életét vesztette a professzor kocsiját vezető sofőr is.
Nem ez volt az első ilyen merénylet, két éve is mágneses bombát használtak azok a motorosok, akik 2010 novemberében egyetlen napon két atomkutató ellen vetették be azokat. A motorosok egy piros lámpánál tapasztották a bombát az autóra, nem sokkal később pedig távirányítóval működésbe hozták.
2010 novemberében így vesztette életét Medzsid Shahriari, a Sahid Behesti egyetem nukleáris mérnöki karának oktatója. A Guardian brit lap akkori beszámolója szerint ráadásul a kutató neve még csak nem is volt összekapcsolható a nyugati országok szerint Iránban zajló, de a rezsim által tagadott atomfegyver-programmal. Shahriari a nukleáris láncreakciót kutatta. Az iráni forrásokra hivatkozó brit lap azt írta, új generációs atomreaktorokat tervezett.
Az igazi nagyfőnök csak megsérült
Nála biztosan nagyobb köze van az iráni atomprogramhoz Ferejdun Abbaszi-Davaninak, akit ugyanezen a novemberi napon próbáltak ugyanilyen módszerrel meggyilkolni, de túlélte a merényletet. A lézerekkel és radioaktív izotópokkal foglalkozó Abbaszi-Davani közeli kapcsolatban áll az iráni rezsim legfőbb őrének tekintett Forradalmi Gárdával. A hírek szerint személyesen ő felügyelte azokat a számításokat, amelyekkel egy nukleáris fegyver teljesítményét mérték fel. Tudományos háttere is inkább atomfegyver-fejlesztési kutatásokkal kapcsolatos, nem a polgári célú atomenergia a szakterülete - írta róla tavaly nyáron az amerikai ISIS nukleáris biztonsággal foglalkozó kutatóintézet. A professzort felépülése után, 2011 elején egyenesen Irán alelnökévé nevezték ki, és az ország atomenergia-ügynökségének vezetőjévé is megtették.
Tavaly újabb merényletek történtek. Júliusban egy 35 éves egyetemi kutatót lőttek torkon motoros támadók, miközben a férfi feleségével gyermekük óvodája előtt várakozott a fővárosban. A támadás utáni első beszámolókban még azt írták Darius Rezainedzsadról, hogy kapcsolatban állt az iráni atomenergia-ügynökséggel és az iráni Forradalmi Gárdával, utóbb viszont tagadták, hogy köze lett volna nukleáris kutatásokhoz. A hivatalos közleményekben azt állították róla, egyszerű mérnökhallgató volt, aki doktori fokozatát készült megvédeni. Amerikai hírügynökségek viszont a kutató szakterülete, a magasfeszültségű kapcsolók révén kapcsolatot találtak az iráni atomprogramhoz.
Van, aki kilóg a sorból
Pontosan három éve, 2009. január 12-én Maszúd Alimohammedi fizikaprofesszor kocsija közelében robbant fel egy motorra szerelt pokolgép. A helyszíni beszámolók szerint akkora volt a detonáció ereje, hogy a környéken azt hitték, földrengés van. Alimohammedi elismert tudósként oktatott a teheráni egyetemen, és tudományos területe - a kvantumtérelmélet - sem állt közel a nukleáris kutatásokhoz. Irán az ő meggyilkolását is az Egyesült Államok és Izrael számlájára írja, bár kilóg a meggyilkolt tudósok sorából.
A New York Times a merénylet után azt írta róla, hogy a reformer mozgalomhoz tartozott, és az egyike volt annak a 240 egyetemi professzornak, aki támogatásáról biztosította a 2009-es iráni elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, Mír Huszein Múszavit. A fizikus halálát az ellenzék az elcsaltnak tekintett államfőválasztás utáni tüntetésekre adott kemény kormányzati válaszlépésnek tudta be.
Teljes cikk >>
Forrás: origo/Aiolus News
