Egy kormányzati vitairat szerint Magyarországon a biomasszából, a föld mélyéből és a napsütésből nyerhető megújuló energiának van igazán jövője. Energetikai szakértők szerint azonban egyelőre mindegyik területen nagy a lemaradás, és sok a leküzdendő akadály. "Ez a trendi, mindenki erre akar koncentrálni" - jegyezte meg egy magyarországi energetikai cég vezetőségének tagja az [origo] munkatársával folytatott háttérbeszélgetés során. A névtelenséget kérő menedzser a megújuló energiáról beszélt, amelynek terjedéséhez ugyan szerinte Magyarországon még nem feltétlenül ideálisak a szabályozási feltételek, de a kormányzati nyilatkozatok alapján már a legfelsőbb szinteken is az egyik legfontosabb célként szerepel a támogatása. (origo.hu)
Bencsik János energetikai államtitkár például heti rendszerességgel tartja a sajtótájékoztatókat a zöldenergiával kapcsolatos különböző projektek és pályázatok elindításáról, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által májusban kiadott energiastratégiai vitairat is egyértelművé teszi, hogy ez a követendő irány.
"A saját jövőnk és a következő nemzedék szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is" - olvasható a helyzetértékelést adó dokumentumban, amely a változás egyik legszükségesebb elemének azt tartja, hogy a megújuló energia aránya jelentősen növekedjen az energiafelhasználáson belül. A mintegy 130 oldalas dokumentum idézi az uniós statisztikákat, amelyek szerint Magyarországon 2008-ban csupán 6,6 százalék volt a megújuló energia részaránya a végső energiafelhasználásban, és ezzel az "EU-tagországok közt az alsó egyharmadban foglalunk helyet". Egy uniós irányelv szerint 2020-ra ezt az arányt kellene feltornázni 20 százalékra.
Megújulónak az olyan energiaforrást nevezik, amely a természeti folyamatok eredményeként állandóan rendelkezésre áll, vagy pedig újratermelődik. Ilyen a nap-, a szél- és a vízenergia, de ebbe a körbe tartozik a biomassza (amikor például mezőgazdasági melléktermékekből nyernek energiát) és a geotermikus energia is (amikor például a föld mélyében található termálvizet hasznosítják). A vitairat szerint Magyarország "eddig nem használta ki a rendelkezésre álló hazai potenciált", és a megújuló energiaforrásokon belül a földrajzi adottságoknak megfelelően a bioenergia, a geotermikus és termálenergia, valamint hosszú távon a napenergia a legfontosabbak. A dokumentumot olvasva és energetikai szakértőkkel beszélgetve ugyanakkor kiderül, hogy mindegyik esetében vannak nehézségek.
Teljes cikk >>
Forrás: origo.hu
