Zöldenergia
Ausztrália 10 éven belül csak megújuló energiákból nyerne áramotAusztrália 10 éven belül csak megújuló energiákból nyerne áramot

Ausztrália alig 10 év alatt eljuthat oda, hogy elektromos áramszükségletét kizárólag megújuló energiákból nyerné, a mai technológiai feltételek mellett. Ez áll a Beyond Zero Emissions és a melbourne-i egyetem energiakutató intézetének Zero Carbon Australia Stationary Energy című jelentésében.A canberrai kormány jelenlegi célkitűzése 2020-re 20 százalékban jelölte meg a megújuló energiák arányát. A jelentés szerint évi 37 milliárd ausztrál dollár (26 milliárd euró) befektetéssel lehetne elérni a 100 százalékot. Ez az összeg az ausztrál GDP 3 százalékának, valamint minden ausztrál állampolgár „napi egy kávéjának” felel meg.A tanulmány szerzői az elektromos áramtermelés 40 százalékát szélenergiából nyernék, amely 50 ezer MW-os teljesítménnyel évente 130 millió MWh-át termelne. Ausztrália klimatikus adottságait kihasználva a napenergia-raktározással 42.500 MW-os teljesítményhez lehetne jutni. Ez a két technológia már az ország szükségletének 98 százalékát fedezné. A maradék 2 százalékot a jelenleg létező, összesen 5000 MW teljesítményű vízierőművek biztosítanák. Ugyancsak számolnak biomasszából nyert 10 ezer MW-nyi teljesítménnyel, amely a „tartalék” szerepét töltené be.


  • Csökkent Svájc energiafogyasztása

    Gyakran mondogatják mostanában a bölcsek a válság kapcsán, hogy „minden rosszban van valami jó”. Például az, hogy az emberek takarékosságra szorulnak. Az amúgy sem éppen pazarlásukról híres svájciaknak is 2,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest 2009-ben az energiafogyasztása.A stagnáló gazdaság és a felmelegedés miatt a kantonok országa kevesebb fűtőolajat, benzint és elektromos áramot használt és kevesebb ipari eredetű széndioxidot bocsátott ki. Igaz, ehhez is a kellett, hogy Svájc GDP-je 1,5 százalékkal csökkent. Közel 5 százalékkal csökkent azoknak a napoknak a száma, amelyek fűtést igényeltek a lakásokban. Az elektromos energia-fogyasztás 2,1, az extrakönnyű fűtőolaj használata 3, a gázé 4 százalékkal esett vissza.


  • Alaszka új kormányzója megfordítja előde olajpárti politikáját

    Az alaszkai politikusok nem sokat tettek az elmúlt években, hogy belopják magukat a környezetvédők szívébe:különösen a volt kormányzó, alelnök-jelölt Sarah Palin küzdött nagy hévvel az olajfúrások nagyarányú kiterjesztéséért. Ezzel szemben az új kormányzó, az elődéhez hasonlóan republikánus párti Sean Parnell a napokban írta alá a világ egyik legambiciózusabb tervét a megújuló energiák fellendítésére.Alaszka azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-ig elektromos áramszükségletének felét megújuló forrásokból állítja elő. Ez nagyobbra tör, mint a „nagyon zöldnek” tekintett Kalifornia, amely 10 éven belül áramszükségletének egyharmadát állítja át megújuló energiákra. A célt első körben a vízi energia fokozott felhasználásával akarják elérni, bár a terv részletei még nem ismertek. Parnell azt is tervezi, hogy a következő 10 évben az egész állam területén 15 százalékkal javítják az energia-felhasználás hatékonyságát.


  • Afrika „Nagy Zöld Falat épít”Afrika „Nagy Zöld Falat épít”Tizenegy afrikai ország június 17-én Csádban megállapodtak arról, hogy 3-5 éven belül megépítik a „Nagy Zöld Falat”, amelynek célja megállítani a sivatag előrenyomulását. Ez a széles zöld sáv a tervek szerint több mint 7100 km-es lesz, Dakartól Djiboutiig terjed, és átszeli valamennyi aláíró államot: Burkina Fasót, Djiboutit, Eritreát, Etiópiát, Malit, Mauritániát, Nigert, Szenegált, Szudánt és Csádot.Egyelőre még nincsen a tervnek konkrét költségvetése, e célból hozzák létre a tanácskozás résztvevői a Nagy Zöld Fal Pánafrikai Ügynökségét. „A Nagy Zöld Fal tervét afrikaiak dolgozák ki afrikaiaknak és a következő nemzedékeknek. Ezzel járul hozzá Afrika a globális felmelegedés elleni harchoz” – jelentette ki Idriss Déby Itno csádi elnök, hangsúlyozva, hogy bár Afrika bocsátja ki a legkevesebb üvegház-hatást okozó gázt, mégis ez a kontinens van a legjobban kitéve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak. A Szahel-övezetet például jelenleg súlyos élelmiszerválság sújtja, a szakértők szerint 30 év óta a legsúlyosabb, miközben a sivatag lassanként felfalja a termőterületeket.
  • Elkészült a chilei La Higuera vízi erőműElkészült a chilei La Higuera vízi erőműElkészült és júliusban avatják fel Chilében az ország középső részén fekvő Tinguiririca völgyben felépített La Higuera vízi erőművet. A terv már 2006-ban szerepelt a „tiszta fejlődési mechanizmusok” (Clean Development Mechanism) listáján, amelyet a Kiotói Jegyzőkönyv ajánlásaira készítettek. A La Higuera tervezett 155 MW-jával a világ legnagyobbjának számított. Eredetileg már tavaly üzembe kellett volna helyezni, de egy évet késtek.A chilei Tinguiririca Energia cég, amely az ausztrál Pacific Hydro és a norvég SN Power tulajdona, egy másik vízi erőművet is épít a völgyben, a La Confluenciát, amelynek szintén 155 MW-osra tervezik a teljesítményét. Chilének igen jelentős a vízkészlete és az utóbbi években különösen erőteljesen fejleszti vízienergia-potenciálját. A legnagyobb terv a Patagóniában készülő HidroAysén, amelyet a spanyol Endesa cég épít: ebben öt vízierőmű lesz, összesen 2.750 MW-os teljesítménnyel, a beruházás költségvetése 3,2 milliárd euró.
  • Görögország a pénzügyi válság után a tiszta energiára teszGörögország a pénzügyi válság után a tiszta energiára teszA görög kormány néhány hónappal a pénzügyi válság után bejelentette, hogy 10 éves, 22 milliárd eurós szubvenciós tervet indít az energiaszektor finanszírozására. Ebből 16 milliárd csak a megújuló energiáknak jut.A terv szerint elsősorban a nap- és szélenergia-ipart kívánják fejleszteni, hogy megfeleljenek az Európai Unió 2020-as célkitűzéseinek. Ennek érdekében az új megújuló energetikai létesítmények összteljesítménye várhatóan 15 ezer MW lesz. A fennmaradó 6 milliárddal más energiaforrásokat, köztük a „tiszta szént” támogatnak.Görögország jelenleg 4500 MW teljesítményű megújuló energián alapuló létesítményre számíthat. 2009-ben ezek az ország energiaszükségletének 4 százalékát adták. Az athéni energiai-ügyi minisztérium közlése szerint új vízi erőművek mellett 6000 MW teljesítményű szélerőművet, 2500 MW-nyi naperőművet, és 250 MW-nyi, biomasszával működő létesítményt indítanak be.
  • 2010 rekordév lesz az elektromos autópiacon2010 rekordév lesz az elektromos autópiaconAz egész világon egyre nő az elektromos autók piaca. A J.D. Power jelentése szerint az idén mintegy 940 ezret adnak el. Nyilván az energiaválság, az olajárak folyamatos növekedése is közrejátszik abban, hogy egyre népszerűbbek az elektromos autók. Tavaly a globális összeladások száma még csupán 732 ezer volt. Az előrejelzések 2015-re teszik a nagy robbanást, amikor akár 3 millióra is emelkedhet az egy év alatt eladott „újratölthető” elektromos autók száma.
  • Bioelektromosság algábólBioelektromosság algábólEl tudják képzelni, hogy egy szép napon a zöld levelek elektromos áramot termelnek nekünk? El tudják képzelni, hogy a sejtjeikben áramló elektronok, amelyeket a napfény aktivizál, nemcsak cukrot termelnek, hanem egy részüket el lehet majd téríteni és működtetni lehet vele egy lámpát? Az amerikai Stanford egyetem kutatóinak sikerült első ízben „áramot rabolni” algákból. Igaz, csak parányi mennyiséget, de olyan módszert dolgoztak ki, amely továbbfejleszthető.Mint Won Hyoung Rju professzor a Nano Letters tudományos szaklapnak elmondta, a tudósok egy arany nanoelektródát készítettek, hogy azt bevezethessék a sejtekbe. Aztán óvatosan átnyomták az egyik algasejt falán. Ez a kis elektróda fogja fel azokat az elektronokat, amelyeket a fény stimulál a fotoszintézis során. A stanfordi kutatók éppen e fény által „felizgatott” elektronokat fogták fel, abban a pillanatban, amikor a legtöbb energiával rendelkeztek. A kis elektródával kivezették a sejtből az elektronokat, hogy egy kicsiny áramot termeljenek.
  • Ökotartós pályaudvarok Franciaországban
  • Teletank cukorral
  • Etiópia vízienergia-nagyhatalom akar lenni
NRGENS